Jászberény [antikvár]

Részlet a könyvből: "A Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes alföldi táj a Jászság. Ide telepedett le a XIII. században a kunokkal együtt Magyarországra érkező alán eredetű jász nép, akik mind nyelvükben, mind pedig életmódjukban jelentősen különböztek az ország magyar lakosaitól. A terület gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban s így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején. A jászok letelepedésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amelyek fejében mindenkor katonai szolgálattal tartoztak a királynak."