Kalmárné Horóczi Margit [antikvár]

„V/róg voltam, gyökér lettem" Kalmárné Horóczi Margit élete és művészete Kevés embert ismerek, akinek életét olyan direkt módon befolyásolták a XX. századi történelmi mozgások és átváltozások, mint Kalmárné Horóczi Margitét. Szülei Erdélyben születtek, édesapja, Horóczi Ferenc a család Inetedik gyermekeként Aradon 1898-ban, édesanyja, Hudák Margit az Arad melletti Zimándújfalun, 1909-ben. A trianoni békediktátum hullámverése azonban mindkettőjük családját a megmaradt anyaországba sodorta. Édesanyja és családja Battonyán telepedett le. (Ez később fontos szerepet játszik életében.) Szülei 1930-ban Kisbéren kötöttek házasságot, itt születtek gyermekeik, Ferenc 1932-ben, Margit 1933-ban. Az apa állami tisztviselő volt, így gyakran helyezték más városba, ahol természetesen szolgálati lakás várta őket. A család élvezte ezt a változatosságot, és előfordult, hogy az édesanya kinézett egy szívének kedves várost, és megkérte férjét, hogy helyeztesse magát oda. Kisbér után Almásfüzitő, majd Komárom következett, Horóczi Margit itt járt óvodába. Szülei szeretetben, szép családi életet éltek, így gyermekeiknek is sok figyelem és szeretet jutott. Édesanyja gyönyörűen hímzett, és rajzolgatott is, a kis Margit így teljesen természetes módon került kapcsolatba az ábrázolás képi lehetőségeivel. 1940-ben, a második bécsi döntést követően, Észak-Erdély visz-szacsatolásakor édesanyja megkérte férjét, hogy helyeztesse magát Szatmárnémetibe. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott W / ¦ Portré, Kecskemét, származásuk és vonzalmuk Erdély iránt. Itt, a püspöki palotával szemben egy szép polgári házban éltek, ahol a falak az egyik szobában a padlótól a mennyezetig festve voltak, mintha szép szőnyegekkel lennének borítva. Itt járta az elemi iskola első két évét, és itt volt elsőáldozó is. A szép szatmári évek azonban gyorsan véget értek, mert amikor a háború menete megfordult, és a győztesek a bécsi döntéseket semmisnek nyilvánították, a család 1943-ban Szegedre költözött. Az elemi iskolát az Orsolya zárdában folytatta. Itt fejezte be a négy elemit, majd a tanítóképző főiskola gyakorló polgári iskolájába iratkozott be. A főiskolások itt végezték tanári gyakorlataikat, és az iskola amolyan pedagógiai műhelyként működött. A háború azonban itt is utolérte őket, és mivel Szegedet több hullámban is bombázták, hol a németek, hol a szovjetek, olykor az amerikaiak, ezért az édesapa családját a Tatán élő bátyjához küldte, hátha ott biztonságosabban vészelhetik át a nehéz időket. Édesanyjuk a gyerekekkel