Bővebb ismertető
ELOSZO
Napjaink iskolai nyelvoktatásában egyre jobban érvényesül a kommunikatív szemlélet. Az újabban megjelent tantervek és a Nemzeti Alaptanterv is ezt az igényt állítják előtérbe.
A kommunikatív szemléletű nyelvoktatás célja az, hogy a nyelvtanuló képes legyen a hétköznapi élet valós kommunikációs helyzeteiben magát szóban és írásban megértetni, illetve mások szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaira nyelvileg megfelelően reagálni. Tudjon kommunikációt kezdeni, folytatni és befejezni.
A nyelvi kommunikáció egy valós kommunikációs helyzetben, azaz bizonyos helyszíneken, adott témában, kommunikációs partnerek között, beszédszándékok segítségével valósul meg.
A beszédszándékok a nyelvi kommunikáció fontos építőkövei, lényegében kommunikatív értékű nyelvi megnyilvánulások. Általuk bizonyos tevékenységet valósítunk meg nyelvi eszközökkel.
Bitté, hilf mir! - segítségkérés
An Ihrer Stelle würde ich diesen Apparat nehmen. - tanácsadás
Vielen Dank dafür! - köszönetmondás
Das war aber toll! - elismerés
Ich gratuliere Ihnen. - gratuláció
Was Sie nicht sagen! - csodálkozás
A beszédszándékok jelentőségét az utóbbi egy-két évtizedben fedezték fel. A külföldi és belföldi szakirodalomban is az utóbbi egy-két évtizedben jelent meg a beszédszándékok témája. Részletesen és átfogóan foglalkozik a beszédszándékokkal Ulrich Engel: Deutsche Grammatik című műve. Ugyancsak alaposan ismerteti a beszédszándékokat a Langenscheidt Kiadó és az Európatanács közös kiadványa, a Kon-taktschwelle Deutsch als Fremdsprache című mű is.
A beszédszándékok tanítását a magyarországi tantervek is előírják. A Nemzeti Alaptanterv a követelmények között az első helyen szerepelteti a beszédszándékok tanítását. Beszédszándékok sok nyelvkönyvben előfordulnak, de átfogó bemutatásuk eddig még hiányzott a magyar nyelvű szakirodalomból. Nyelvtanári gyakorlatomban - ha korábban nem is tudatosan - én is teret szenteltem a beszédszándékok tanításának. Kutatómunkám és tanítási tapasztalataim alapján jött létre ez a könyv.
A szakirodalom a beszédszándékokat Sprechakt (=beszédaktus) néven szerepelteti, ami a beszédszándék kifejezésnél pontosabban adja vissza a lényeget, hiszen a beszédszándékoknál beszéd útján végrehajtott nyelvi cselekvésről van szó. Ennek ellenére a beszédszándék kifejezést használom a könyvben, mert a nyelvoktatásban ismertebb és elterjedtebb a beszédszándék szó.
A könyvben törekszem a beszédszándékok lehetó legszélesebb körét bemutatni. Vannak köztük egyszerűbbek és bonyolultabbak, úgy tartalmilag, mint nyelvi kifejezésüket illetően. Így a nyelvtudás különböző fokán állók is tudnak közülük válogatni.
A beszédszándékokat a kommunikációs folyamat elemei alapján csoportosítottam. Ezek az elemek: a beszélő, a partner és a kommunikáció tárgya. A három elem