Közelmúlt 1999 [antikvár]

Részlet a könyvből: "Névadónk: Escher Károly (1890-1966) A magyar riportfényképezés egyik legnagyobb alakja. Pályáját híradók, majd játékfilmek operatőreként kezdte. A hangosfilm megszületése után, 1928-ban Az Est-lapoknál kapott szerződést, s ezek megszűnéséig ott dolgozott, vezető fotóriporterként. Gondosan komponált, sok esetben előre megálmodott képeivel cáfolta azt a tévhitet, amely szerint a feladatok esetlegessége, kiszámíthatatlansága miatt a fotóriporter "felmentést kaphat" az igényes, feszes szerkesztés alól. Hitte, hogy a fotográfusnak ezer apró fogással kell beavatkoznia képének végső kialakításába, ám éppen a hitelesség, a valóság hű ábrázolásának érdekében. Hitte, hogy a fotóriporternek, mint "képpel író újságírónak" is van világnézete: neki így kell véleményt nyilvánítani, s ezáltal mások véleményét formálni. Riportfényképezés című, 1959-ben megjelent könyve, amelyben munkásságának legjavát és gazdag tapasztalatait gyűjtötte össze, ma is érvényes tanulságokkal szolgál az egymást követő nemzedékek számára. Első és eddig egyetlen életműtárlata 1965-ben, a Magyar Nemzeti Galériában szimbolikus kapunyitás volt a fotográfia előtt és fontos lépés a fotóművészet társadalmi elismertetése terén."