Latin nyelvtan II. [antikvár]

A Latin Mondattan módszerén és a szabályok formulázásában nem éreztük szükségét lényeges változtatásoknak ; fontosabb változtatást csak a rendszeren, illetőleg az anyag csoportosításában tettünk, amennyiben a tantervi utasítások ajánlotta első alternatíva szerint mind a mondatrészek, mind a mondatok tárgyalását mondattani alapra helyeztük, a latin mondattan kategóriái szerint csoportosítottuk. Beláttuk ugyanis, hogy az alaktani sémák szerint való csoportosítás az okszerűség belátásának szempontjából kevésbbé gyümölcsöző s nem segíti a tanulókat syntaktikus gondolkodásra, inkább csak memóriájukat foglalkoztatja. Maguk a nyelvi jelenségek, a szabályok ugyanazok lehetnek, mégis sok függ a csoportosítástól, a felosztás szempontjától s a mondattanban látható rendszeresség a tanulóra sem téveszti el hatását, mivel a tanuló is hamarább eligazodik az egyöntetű szempont szerint osztályozott nyelvi jelenségek között. Hogy a mondattani szempont a tanuló előtt nagyobb nehézségeket támasztana, mint az alaktani, azt nem hihetjük. Hiszen nem fogja mindjárt a §-ok menete szerint tanulni a mondattant, hanem azt tanulja hamarább, amire hamarább van szüksége a latin olvasmány megértése végett. A rendszerbe foglalás már befejező aktus a tanításban, mely akkor történik, mikor a rendszerbe foglalandó nyelvi jelenségeket már ismeri. Az ilyen összefoglalás nem okozhat új nehézséget, sőt, ha a tanuló önmunkásságát is felhasználjuk, a munka örömmel és így bizonyos könnyebbséggel fog járni.