Bővebb ismertető
A budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont 1986. szeptember 20-án nyílt meg Liszt Ferenc utolsó budapesti lakásán, abban az épületben, mely 1879 és 1907 között a Zeneakadémia működési helye volt. Lisztnek, mint a Zeneakadémia alapító elnökének és professzorának szolgálati lakást biztosítottak az épületben, s itt élt és tanított rendszeres magyarországi tartózkodásai idején 1881. januárjától 1886-ban bekövetkezett haláláig. A múzeum Liszt lakásának rekonstrukciója, a mester eredeti hangszereivel, bútorzatával, könyv- és kottatárával, személyes emléktárgyaival, melyeknek egy része a hagyatékban megmaradt a budapesti Zeneakadémia (mai nevén: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola) tulajdonában, más részét több évtizeddel Liszt halála után, különböző forrásokból sikerült visszaszereznie az intézménynek. A Zeneakadémia értékes Lisztgyűjteményének 1986-ig kellett várnia méltó elhelyezésére. A Régi Zeneakadémia épülete 1981-ben lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláé, s az 1984 nyarán megkezdett rekonstrukciós munkák befejeztével az 1986-os jubileumi Liszt-évben nyílt meg a hallgatók és a nagyközönség számára. Azóta az újonnan létrehozott (és a Zeneművészeti Főiskola szervezeti keretei között működő) Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont felelős az értékes Liszt-gyűjtemény megőrzéséért, gyarapításáért, kiállításáért és tudományos feldolgozásáért. Liszt saját kívánsága volt, melyet egy Ábrányi Kornélhoz, a Zeneakadémia titkárához intézett levelében fejezett ki, hogy az intézmény örökölje ingóságait budapesti lakásából, s így az Akadémia hagyatékként jutott hozzá Liszt jelentős és becses könyv- és kottagyűjteményéhez a mester halála után. Szerencsére a hagyatéknak ez a része sohasem szóródott szét (mint ahogy az például a bútorokkal és a személyes emléktárgyakkal történt), hanem a hagyatéki eljárás befejeztével azonnal átkerült a Zeneakadémia könyvtárába. Előzőleg azonban minden egyes darabját lepecsételték egy Liszt Ferenc hagyatéka" feliratú, kék színű körbélyegzővel. Ez a bélyegző tette lehetővé, hogy utóbb újra ki lehessen válogatni Liszt könyveit és kottáit a Zeneakadémia könyvtárának egyéb anyagai közül, melyekkel együtt őrizték és használták őket hosszú évtizedeken keresztül.