Lugossy Mária [antikvár]

Lugossy Mária 1975-ben ötvösként végzett az Iparművészeti Főiskolán. Indulásakor a magyar művészet neokonstruktivista törekvéseihez kapcsolódott. A 60-as évek végének hazai neoavantgardjában oly fontos szerepet játszó tendenciák ekkorra már veszítettek eredeti lendületükből és eleven erejükből, egy fiatal pályakezdő számára mégis biztos és vonzó indíttatást jelentett a tiszta, árnyéktalan formák értelmes rendje, a határozottan metszett síkok pozitív, negatív hullámzása, a lágyan mozduló felületek játékossága. A korai Lugossy-plasztikák egyszerű formái, gördülékeny formakapcsolatai, az egymásnak feszülő részek találékony egymásbaoldása, a síkok metszésének eleganciája nemcsak egy áttetsző, minden irodalmiasságot nélkülöző szobrászi gondolkodásmód tradícióit folytatták, de a hidegen szikrázó geometria fölött valami több is lebegett. A magyar neoavantgard elszánt és heroikus küzdelmének emléke, etikájának visszfénye világította meg e kompozíciókat. 1980 körül alakult ki és öltött mind határozottabb körvonalakat az a szobrászi világ, amely azután csaknem egy évtizeden keresztül Lugossy sajátos szellemi hajléka, otthona, műveinek tárgya, témája és szinte kizárólagos terrénuma lett. A plasztika olyan alapvető problémái kerültek gondolkodása középpontjába, mint a formán belül megjelenő másik, belső forma, a kettő viszonya egymáshoz, arányaik, összefüggéseik; pozitív és negatív forma egymásnak válaszolgató játéka; a természetes és mesterséges formák egymás mellett élése és a közöttük kialakuló feszültség; a formák jelentése, értelmezési tartománya. Ezek a kérdések egy művészi függetlenségre törő szobrász lényegbe vágó kérdései voltak, nem egy pályakezdőé. A művek tanúsítják, hogy Lugossy pályájának első szakasza, az indulás kora a 70-es évtized végével lezárult. Ami azután következett, a válaszok ideje volt; e válaszok megőrizték az eredendően konstruktív gondolkodás- és alakításmód áttetsző tisztaságát, de az egész kompozíciót felforgatta, a formákat áthevítette és átalakította a mélyről felfakadó, ugyanakkor fegyelmezett érzelmek ereje.