Magyar-angol kéziszótár [antikvár]

BEVEZETŐ Ez a szótár a kétezres évek mindennapos, meghatározó magyar és angol szókészletét veti össze az utca nyelvétől a választékos irodalmi stílusig, az alapszókincs széles szinonima tartományát is felölve. A szótár pontos eligazítást ad a szófaji hovatartozásról, a szóképzés lehetőségeiről, - s ami a legfontosabb - a magyar és az angol nyelv gondolkodásbeli különbségéről is. Az idegen nyelv gördülékeny megértéséhez és használatához ez a tudás, és persze ennek automatikussá válása - a legfőbb feltétel. E szótár ehhez nyújt könnyen kihasználható segítséget a nyelvtanulók s a nyelvhasználók számára 65ooo szóval, számos anglicizmussal (jelölésük a szócikkeken belül: [ ]), s a szavak gyakori, olykor alig észlelhető jelentéskülönbségeire, árnyalataira való figyelmeztetéssel. / Pl. a magyar „vesz" ige egyaránt használható, ha a „fejébe vesz" vmit, ha " vásárol", ha " szerez", ha leckéket „vesz", ha vki ,/elvesz" magára vmit, ha „szívesen" vesz, ha „rádióadást" fog, ha vmit így, vagy úgy "fogad"; - ez a könnyebbség angolul nem létezik, az angol, ha „fejébe vesz", azt mondja „take", ha „vásárol" akkor „buy", ha szerez „get ", ha ruhát vesz fel „put", ha rádióadást vesz „receive". E szótár mindezt egyetlen szócikkbe összesíti, elősegítve az összes buktató elkerülését, pl. a „vesz" ige fordításakor. S végül még két jótanács a szótár használatához. Először is soha ne érjük be az első fellelt megoldással egy fogalom fordításakor, igyekezzünk mindig egy második, bizonyító megoldást is találni, hogy bizonyosak lehessenek, valóban azt a szót találták meg, szófajilag, igeidőben stb, amire szükségük van. A másik javaslat: ha egy igét esetleg nem talál eredeti alakjában - kap, kíván, lát, gyógyul stb. - nézze meg valamelyik igekötős - meg, el, ki, vissza, le stb. - változatánál, mert megtörténhet, hogy - mert az a fontosabb, vagy a gyakrabban használt forma - ott került feltüntetésre a szótárban. (Ha esetleg, igén kívül még valamit nem talál, annak pedig az lehet az oka — ezt kell megvizsgálnia — hogy az adott szót, ejtése szerint, legfeljebb kis eltéréssel - ugyanúgy mondják angolul, mint magyarul. (Pl. „kampány" - „campaign"; „kámfor" - „camphor", „kannibál" - „cannibal ".) Ha e két jótanácsról nem feledkeznek el, bizonyos, hogy mindig nemcsak könnyen, hanem, nagy biztonsággal is hasznukra lesz e szótár szerkesztőinek munkája.