Magyar Bibliatársulat Alapítvány [antikvár]

A Magyar Bibliatársulat története tulajdonképpen része egy nagyobb történetnek, a magyar bibliafordítás, valamint a magyar nyelvű Biblia kiadása és terjesztése történetének. Ezt a nagy történetet - ha csak dióhéjban is szeretnénk elbeszélni - négy korszakra kell osztanunk. Az első korszak Károli Gáspár, gönci prédikátor atyánk Vizsolyi Bibliájával kezdődött 1590-ben, de tudnunk kell azt, hogy egyes bibliai könyveket és a teljes Újszövetséget már előtte is lefordították. Ez az első, a Vizsolyi Bibliával kezdődő korszak kereken háromszáz évig tartott, és ezalatt Károli munkáját sokan javították (revideálták), csiszolták, köztük olyan páratlan hitű és tudású emberek, mint Szenei Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós vagy Komáromi Csipkés György. E korszak jellemzője és máig érvényes tanulsága az elkötelezett egyének Biblia iránti szeretete és az a szent megszállottság, amely Károli Gáspár és munkatársai erejét megsokszorozta, vagy Misztótfalusi Kis Miklóst világhírű nyomdásszá is „képezte", hogy a Biblia nyomtatott szövege mind jobb és egyszersmind könnyebben olvasható-érthető legyen. A magyar nyelvű teljes Biblia első háromszáz éve megtanít minket arra, milyen sokat tehet „egyetlen ember" is. Arra is tanít, hogy ha úgy érezzük: „egyedül nem megy", akkor könyörögjünk Isten Szentlelkéért, hogy adja nekünk Károli és Misztótfalusi lelkületét. A kérdés azonban jogosnak tűnhet: miért nem találunk intézményes hátteret a magyar Biblia ügye mögött e korszakban? Erre némileg magyarázatot ad hazánk viharos és a nyugodt, elmélyült bibliamunkának egyáltalán nem kedvező történelme ezekben az évszázadokban (török megszállás, Bocskai felkelése, Rákóczi szabadságharca, a Habsburg-elnyomás). A hazai és külföldi támogatók szinte gondviselésszerű felbukkanása azonban még ezekben a vészterhes időkben is adott némi biztonságot az egyéni vállalásoknak.