Bővebb ismertető
Nyugateurópa szellemi emberét abban a korban, amelyben a költészetnek megnyílni kezd, három latin költő ragadja meg hatásával: Vergilius, mint 'imádság és költészet' - vagyis az, amit e kettőben a misztikus lélek azonosnak érez -, Catullus, mint szenvedély és költészet; Horatius, mint életbölcsesség és... tegyük-e hozzá, hogy költészet?
Annyira megszoktuk már a romantika kora óta a költőt belső oldaláról, az érzelmek hullámzása felől nézni, hogy Horatius líráját Catullusé mellett nem is merjük egészen költészetnek érezni. Iskolamesterei maguk szoktatták rá a nem latin Európa szellemi emberét mindenütt, Angliában éppen úgy, mint nálunk, erre a különösségre.