Magyar József [antikvár]

Dobozolt kérdések P Szabó Ernő művészettörténész Dobozolt kérdések - ezt a címet adta Magyar József festőművész egyik festményének. És valóban, szinte szabályos egymás mellettiségben sorakoznak a kép felületén a rekeszek, amelyekbe tetszés szerint mindent belerakhatunk, amivel csak rendelkezünk, hogy azután sorra-rendre elővegyük, megvizsgáljuk őket, hogy minden a helyére kerüljön a fejünkben is. A dobozolásról sok minden az eszünkbe juthat. Az idősebbek előtt talán Örkény István halhatatlan hősei jelennek meg, az Isten hozta őrnagy úr szereplői, akik éjjel nappal dobozokat gyártanak, hogy a vendég, a frontról szabadságra hazatért őrnagy kedvére tegyenek. Az őrnagy úr ugyanis a dobozolással véli megoldani az esztelen, önpusztító világ összes problémáját, mintha csak a ritmikusan ismétlődő mozdulatok és a szabályos geometrikus formák elfeledtethetnék az emberekkel azt, amit megéltek. Tudjuk, hogy nem, hiszen az igazi dráma a dobozolás végeztével derül ki a műben: nevezetesen az, hogy a család gyermeke, akiért az őrnagy urat kiszolgálják, már régen halott, tevékenységük tehát abszolút értelmetlen volt. Vannak persze másfajta dobozok is, vagy éppen olyan koordináta rendszerek, amelyek között elrendeznénk a világ dolgait, ha tudnánk. A helyükre tennénk a szeretetet és a gyűlöletet, az embereket, közöttük életünk párját, családtagjainkat, ismerőseinket, barátainkat és ellenségeinket, a politikusok és a tudósok dolgait. Megvizsgálnánk ebben a koordináta rendszerben a szűkebb és tágabb közösséghez fűződő viszonyunkat, kapcsolatainkat a természettel, az erdővel, a fákkal, a virágokkal, az állatokkal, újragondolnánk, hogyan is állunk a környezetszennyezéssel és felidéznénk szeretteink emlékét. És természetesen újra és újra megpróbálnák meg-