Magyarázattya azon szóknak, mellyek a' Magyar Országi Polgári, 's Törvényes dolgokban elö-fordúlnak, némelly rövidebb formákkal [antikvár]

Salutatio 1806-ban, a nyelvújítások korában jelent meg magyar nyelven szirmai Szirmay Antal császári és királyi udvari tanácsos összeállításában a „MAGYARÁZATTYA azon szóknak, mellyek a MAGYAR ORSZÁGI Polgári, s Törvényes dolgokban előfordulhatnak, némelly rövidebb formákkal" című munkája. A nyomdai úton előállított mű megjelenését jekelfalvai Jekelfalussy József valóságos császári és királyi kamarás, törvényszéki főbíró „költségével segítette". „Felderülvén már fel: Édes Hazánk' az a' régen óhajtott hajnala, hogy már a Magyar is nem korcs, de más pallérozott Európai Nemzetekhez hasonló Dicső Nemzet lészen az az: az újonta hozatott törvény szerént minden felsőbb és alsóbb Polgári és Törvényes székekben tulajdon anyanyelvével élhet; Én is az én mezei csendességembe ezt a' Hazafiúi egyekezetet célul vettem magamnak, hogy azon szóknak Magyarázattyát eleibe terjesszem Dicső Nemzetemnek, mellyek a Magyar Országi Polgári 's Törvényes dolgokban előfordulnak, némelly rövidebb formákkal" - írja ajánlásának bevezető mondataiban a szerző. A Magyar Hivatalos Közlönykiadó 200 év elmúltával hasonmás kiadásban jelenteti meg Szirmay Antal művét, amely a XIX. század elején a hivatalos eljárásban uralkodó „Deáknyelv", azaz a latin helyett a magyar nyelv ápolására szolgáló útmutatást jelentett a hivatalos közéletben. A XXI. században, az informatika és mobilkommunikáció korában, amikor az „idő" jelentősége különös tényezőt hordoz a mondanivaló megszövegezésében és leírásában is, ez az évszázados szótár magában hordozza azt az üzenetet, hogy minden magyar értelmiséginek hivatása gyakorlása során a magyar nyelv használata és ápolása korunkban is mellőzhetetlen követelmény. A Kiadó ezért pályájához útravalóként ajánlja minden jogásznak, illetve felsőoktatási intézményt végzett hallgatónak e könyvecskét.