Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában II. [antikvár]

E. Kerkápoly Közlekedésfejlesztés Magyarországon Mindennapi életünk szerves része a közlekedés, amely a személyek és dolgok helyváltoztatására irányuló tevékeny si.'get jelenti, s a térbeli, földrajzi távolságok leküzdését célozza. A gazdaság bővitett újratermelési folyamatában a közlekedésre fontos szerep hárul: biztosítja, elősegíti a termelőerők fejlődését, a munkamegosztást, a termelési ps települési szerkezet alakulását, a munkaerőnek és a termelési eszközöknek a termelés helyén való összpontosítását, meghatározó az államigazgatás, a politikai vezetés, a honvédelem, a társadalom szociális és kulturális fejlődése valamint a nemzetközi kapcsolatok alakulása területén. A közlekedés szervezéséről, irányitásáról természetesen ezekben az évszázadokban nem beszélhetünk. A XIX. század elején, a magyar reformkorban merült fel először a magyarországi közlekedés megtervezésének szükségessége. Széchenyi István a magyar tudomány, a gazdaság, az ipar, a mezőgazdaság fellendítésének elengedhetetlen alapját látta a közlekedési halózatok kiépítésében. Széchenyi István, mint az 1848-as első felelős magyar kormány közlekedési minisztere az országgyűlés elé terjesztette a "Javaslat a magyar közlekedésügv rendezésérül" című munkáját, amely hazánk egységes közlekedési rendszerét teremtette meg. E javaslat gerincét egy 2260 km hosszú, 4 fővonalból álló vasúthálózat képezi. Sajnos a szabadságharc leverése és az azt követő abszolutizmus e szép elképzelés gyakorlati megvalósítását megszakította, je Széchenyi koncepciója a későbbi évtizedekben továüb élt és az utódok terveinek alapjáil szolgált.