Makovecz Anna [antikvár]

Részlet a könyvből: "Makovecz Anna egy sajátságos finn plein-air (műfajilag tájképi) festészeti hagyományon nevelkedve, mely a XIX. század végén otthonossá tette a művészet számára Európa úgynevezett perifériáit, mely egyúttal a tájba kebelezte be mindazt, ami addig elmondhatatlannak tűnt (a mítosszal keveredő mindennapi életet), amik így, a plein-air-ben elbeszélve otthonossá tették a tájat is - kezdettől fogva egy másfajta tér megteremtésén kísérletezik. Levegős, nagy, nyitott tájak helyett, melyek közös tereink voltak egykor, s színterei addig rejtett kollektív vagy egyéni történetek, tapasztalatok megjelenítésének, a XX. század végére a tömegkultúra és civilizáció kisajátított, fogyasztott és egyúttal folytonosan kritikával illetett köztereivel rendelkezünk - a művészet a várossal foglalkozik, annak kialakult struktúráiba csempészve, a mai civilizáció módszereivel, a művészetben rejlő információkat. Ebben az összefüggésben a művészet mintha lemondott volna arról a képességéről, hogy maga teremtsen tereket, a maga eszközeivel kimondva máig kimondatlan dolgainkat, mely terek így otthonaink lehetnének, a szó egyszerre privát és nyilvános értelmében."