Mandulavirágzási tudományos napok 2003. március 3-7. [antikvár]

Hatalommegosztás és együttműködés az Európai Unióban és Magyarországon ^ EU-csatlakozás és alkotmánymódosítás: a legkisebb közös nevező ^^^^ Dr. Clironowksi Nóra egyetemi tanársegéd PTE ÁJK Allcotmányjogi Tanszék A magyar Alkotmány - rendszerváltozástól, vagyis az 1989. évi XXXI. törvénytől számított történetét tekintve - tizenhatodik módosítását fogadta el az Országgyűlés, mint al-kotmányozó hatalom 2002 decemberében. A parlamenti pártok ismét arról tettek tanúbizonyságot, hogy nem rendelkeznek az alkotmányozáshoz szükséges konszenzuskészséggel. Az alkotmány, mint minimális konszenzus azt jelenti, hogy legmagasabb szinten rögzíti az adott társadalom uralmi- és értékrendjét - tehát semmiképpen sem a normaszöveg terjedelmének és tartalmának olyan minimalizálására utal, amely nem fejezi ki egyértelműen az értékválasztás garanciáit. Az eredményt tekintve viszont úgy tűnik, hogy a 2002. évi LXI. törvényben a szakmai érdekek és értékek legkisebb közös nevezőjét sikerült megtalálni, nem pedig a legnagyobb közös többszöröst. 1. Az alkotmánymódositAs előkészítő munkMatai ' t \ A revízió szorosabb értelemben vett előkészítő munkálatai körébe a 2002 nyarától megjelenő előterjesztések, állásfoglalások és politikai megállapodások tartoznak. ^! 1. 1. Az lLíazsá0ÜLiyi Minisztérium ^Tézisei" A „Tézisek az Európai Uniós csadakozásunkkal összefüggésben az Alkotmány és a jog-alkotási törvény módosításáról" című tervezet (Tézisek) célja a szükséges és felmerülő módosítási igények összegyűjtése volt. Az „alap-megközelítéssel" kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezet a módosítási törekvéseket csupán a legszükségesebb kérdésekre redukálta, amely különösen atüioz képest meglepő, hogy több parlamentbe jutott párt választási programja utalt az új Alkotmány megalkotásának szükségességére, vagy a hatályos szöveg átfogó felülvizsgálatára'. A Tézisek központi kérdése olyan alkotmányi rendelkezés megfogalmazásának előkészítése volt, amely megalapozza hazánk integrációs szervezethez történő csatiakozását, közhatalmi jogosítványok átengedését. A Tézisek ab- ^ ! ban a tekintetben bizonytalankodott, hogy egyáltalán szükséges-e az európai ügyekkel kapcsolatos népszavazásról alkotmányi rendelkezést alkotni. Az MSZP választási programjának szakpolitikai füzetei 13. Demokrácia, állam, jog 12-13. o. Forrás: www.mszp.hu/download/kabiiiet/13kozjog.pdf. Óvatosan kezeli a kérdést az SZDSZ „A Korszakváltás Programjának" 6.14 pontja alatt. Forrás: http://korszakvaltas.szdsz.hu/litml/06.htm. A Fidesz MPP a hatályos alkotmány áttekintésében gondolkodott. Forrás: A jövő elkezdődött - Választási program 2002. 41. pont. www.fidesz.hu/dowiiload/48.pdf 1 '' . i l;i 1 > í