Márffy és Csinszka [antikvár]

Tisztelt Olvasó! Úgy tartják, általában kétféle embertípus létezik. Vannak az újat hozók, a továbblépők, és vannak a megtartók, akiknek élete maga a folytonosság: ők azok, akik nem változnak, és nem változtatnak. Azt hiszem, a jó kertész talán egyesíti magában mindkét tulajdonságot. A jó kertész megőrizve meghaladó, megtartva nemesítő, ápolva újító. A kertész öntözi a gyökereket, beoltja a fát, ha kell, megszabadítja a kártevőktől: ahogy a fent idézett német író fogalmaz: „kibontakoztathatja vagy lefojthatja a benne szunnyadó képességeket". Mi egy olyan fa mellészegődtünk jó kertésznek, melynek gyökerei vaskosak, igen mélyre nyúlnak, mely egykor környezete büszkesége volt, melyet aztán betonszarkofágba zártak, kártevők rágtak, de mégis, akkor is, csak azért is élve maradt, akárcsak Hamvas Béla híres hársfája itt, a Koloska-völgyben, mely „gyökereivel az alsó kövekbe megkapaszkodott és elkezdte a sziklát nyomni fölfelé. Amelyik kő útjában állt, azt megrepesztette." Mert a Vaszary Villa, bár téglából, habarcsból, betonból és üvegből áll, minden látszat ellenére mégiscsak élő. Hosszú évtizedek után újra rügyezik, és mi nemcsak azon dolgozunk, hogy ne mehessen tönkre, hanem azért is, hogy hónapról hónapra, évről évre szebb, erősebb, hívogatóbb, messzebbre látszó legyen. Azt gondolom, jogosan lehetünk büszkék az első nyárra, hiszen igencsak virágosra, színpompásra sikeredett: rangos kiállítások, érdekes múzeumpedagógiai foglalkozások és lebilincselő előadások vonzottak hozzánk sok tízezer látogatót. Az 1892-ben, Vaszary Kolos hercegprímás nyaralójának épült villa hányatott évtizedek után uniós támogatásból szépült meg villa-galériaként, és a Magyar Nemzeti Galériával közösen rendezett kiállítással a 20. század egyik legjelesebb hazai mesterének, Vaszary János festőművész munkásságának reprezentatív válogatásával nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Másik épületében a debreceni Déri Múzeumból érkezett, páratlan szépségű iparművészeti és képzőművészeti alkotásokat magában foglaló Szomolányi-gyűjtemény és a Kossuth-díjas Nádler István alkotásai kaptak helyet. A villa történelmi falai között olyan előadók léptek fel, mint Miklósa Erika operaénekes, Snétberger Ferenc gitárművész, Hegedűs Endre zongoraművész. Binder Károly, majd Rozsnyói Péter a kiállítások képeire improvizált, Pécsi Ildikó a Vaszary Játékszín keretében Blaha Lujza alakját elevenítette fel. Németh Kristóf színművész és az Animál Cannibals tagjai rendhagyó tárlatvezetést tartottak, neves graffitisek pedig a villa pompás kertjében Vaszary János festményeit alkották újra. A Vaszary Villa tevékenységét egy szellemi védegylet, a művészeti, a gazdasági és a közélet neves személyiségeiből álló Vaszary Szalon kíséri figyelemmel és támogatja, melynek tagjai többek között háziasszonya: Miklósa Erika, Szőcs Géza kulturális államtitkár, Kovács Ákos előadóművész, Gulyás Dénes operaénekes, Oberfrank Pál, a Petőfi Színház igazgatója, Kubik Anna színművész, Pozsgay Imre egyetemi tanár, Straub Elek üzletember, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója. A villa működtetését, nemzetközi hírnevének megalapozását és a város magas szintű kulturális kínálatának biztosítását segíti a Mádl Dalma asszony által alapított Vaszary Villáért Alapítvány.