Mária R. Törley [antikvár]

a szobrászat akkor teljesíti eredeti küidetését, ha a művek olyan közösségi térbe vagy térre kerülnek, ahoi hosszútávon, tartósan szembesülhetnek a befogadóval, Közönség és szobrász viszonya a művészet története során egy erősen konfliktusos folyamatot mutat, s ritkán volt feloldható az a diszkrepancia, amely szerint a szobrász mindig egy kicsit saját kora előtt jár(t), a befogadó közösség pedig mindig egy kicsit konzervatívabb a kelleténél, illetve nehezebben fogadja el az alkotó individuális gondolkodását R.Töriey Mária eddigi szobrászi pályafutásának immár több mint két évtizede folyamán több köztéri szobrot alkotott, s e művek számbavételekor az egyik fontos momentum, hogy bár munkái mindig az egyéni szobrászi megvalósítás útját járják, ám minden esetben találkoztak a megrendelő, a befogadó közösség örömével. Ha ennek gyökereit, okait keressük, akkor az első amit látnunk kell, hogy R, Törley Mária figurális szobrász. Olyan művész, aki gondolatai eszenciáit az ember megjelenítésével együtt tudja kifejezni. Amikor elvontabb területek plasztikai megvalósítása foglalkoztatja, például a hozzá oly közelálló komolyzene megjelenítése, akkor is vagy humanizált jellegzetességekkel ruház fel tárgyakat, vagy olyan ornamentikát alkalmaz, ami szuggesztív, metaforikus tartalommal rendelkezik, 8 így a néző számára is lehetővé teszi az azonosulást, R. Törley Mária hosszan készült a pályára, és minden szempontból „jó iskolákat járt". Az első, és a főiskolára felkészítő mestere Andrássy Kurta János volt, majd a Képzőművészeti Főiskolán Somogyi József. Mindkét mesteréhez kiegyensúlyozott kapcsolat fűzte, és az alapvető ismeretek elsajátításán túl, magas fokú szakmai felkészültséget és mély hivatástudatot kapott tőlük. Eddigi szobrászi pályafutása változatos, sok szálon fut. Több művével bizonyította, hogy alapos és a személyiségre is figyelő portréi mindig párosulnak olyan szubsztancionális elemekkel, amelyek kiemelik az ábrázolt személy jellegzetességeit, s egyrészt egyéni arcot adnak a szobornak, másrészt szuggesztív művek jönnek létre, Törley Mária munkásságának talán legerőteljesebb ívét szakrális tematikájú művei jelentik. A belülről is átélt szellemiség hatását, emelkedettségét képes átvinni e szobraiba is, amelyek jó része építészeti környezetátalakítással egybekapcsolt műként keletkezett szobrászatára a bibliai témákon keresztül nagy hatással volt Dante Isteni színjátéka. E tematikában talán legkiemelkedőbb műve A purgatórium kapuja, amely 1996-ban Ravennában a szenátus elnökének díját nyerte el E téma vonzásából, az azzal való azonosulásból nőhetett ki az az emlékműterv amely most érkezett el a megvalósításhoz Törley Mária egész szobrászatára jellemző a zene inspiráló hatása. „A zene a külön birodalmam, az többet ér nekem mint az alvás"- nyilatkozta,,, figuralitásra épülő asszociatív szob-rászata jártasságot mutat a stílusbeli sokféleségben, ugyanakkor mára már kitapinthatóan szuverén formanyelv birtokosa. Tud emelkedett lenni, lírai és érzelmes, tud gúnyoros is lenni, frivol, és humorral teli. Szobrászata hitről és érzelemről tanúskodik. Sokan mindkettőnek híján vagyunk. Ezért is jó szobraival találkozni. (Részlet Feledy Balázs : Hit és érzelem cíívű tanulmányából)