Mauperin Renée/Faustin Julia [antikvár]

Részlet: - Úgy-e, kisasszony, - maga nem szereti a társaságot? - Mit csináljak? Agyon untat. A társaságnak ez reám a hatása. Talán azért, mert nem volt szerencsém. Csupa komoly fiatal emberre akadtam, fivérem barátaira, ifjú idézetnökökre, a hogy' őket nevezem. A leányokkal pedig másról nem lehet beszélni, csak a prédikáczióról, melyet legutóbb hallottak, a kottáról, a mit legújabban lezongoráztak, vagy a ruháról, mely legutóbb rajtuk volt. Ugyancsak lapos társalgás, a mit kortársaimmal folytathatok. - Maguk az egész évet falún töltik? - Igen . . . Óh! hisz oly közel lakunk Párishoz . . . Mondja, csinos a darab, melyet a napokban a Vígoperában játszottak? Látta? - Igen, kisasszony, nagyon bájos darab ... elragadó a zenéje . . . egész Páris ott volt a bemutatón. Be kell vallanom, hogy én csak az első előadásokra járok. - Képzelje csak, a Víg-opera az egyetlen színház, - a Francaist nem számítva, - a melybe elvisznek... és a Francaisba is csak akkor, ha klasszikus darabot játszanak . . . Nagyon unalmasak azok a remekművek! A Palais-Royal pedig tilos terület! De néha olvasom a darabokat . . . Hosszú időt töltöttem vele, hogy a Komédiások-at könyv nélkül megtanuljam ...