Medicina et linguistica VI. [antikvár]

Szerkesztői előszó A márciusi szám elején szeretnék hírt adni az egyetem egészét érintő nyelvvizsga kérdésről. Mint ismeretes, a Rigó utcai nyelvvizsga központ, vagyis az ITK beadott nyelvvizsga tervezetét az Akkreditációs Bizottság elsőre nem fogadta el. Nagyon sok diák, hallgató azonban ezzel olyan kényszerhelyzetbe jutott, amely számára a diplomát, az államvizsgát kérdőjelezheti meg, hiszen nyelvvizsga nélkül nem kaphat diplomát. Ezt elkerülendő nyújtott be akkreditációra a három nagy orvosi egyetem, Budapest, Szeged és Pécs közösen több egészségügyi főiskolával együtt egy kimondottan szakmai nyelvvizsga tervezetet (professional examination). A nyelvvizsgát várhatóan március elejére akkreditálja az Akkreditációs Bizottság. A vizsgaközpont a Pécsi Orvostudományi Egyetemen lesz, tekintettel arra, hogy munkajogi szempontból ott vannak meg a személyi feltételek. A nyelvvizsga írásbeli és szóbeli részekből áll majd, az eddigi nyelvvizsgákhoz hasonlóan „A" típusú, „B", illetve a kettő együtteseként „C" típusú nyelvvizsgát tehetnek majd a jelentkezők, mind alap, mind közép és felső fokon. A PROFEX nyelvvizsga nagyon fontos tulajdonsága, hogy kétnyelvű és ennek tudomány- és szakmapolitikai oka van. Célunk az, hogy a hallgatók, jelentkezők legyenek képesek magyar nyelven is közvetíteni az idegen nyelven megszerzett információt. A vizsga annyiban eltér az eddigi egyetlen Rigó utcai rendszertől, hogy életszerűbb, tehát nem rossz és jó megoldások közt válogat, hanem alapvetően alkotó jellegű, produktív, tehát a vizsgázónak mindenekelőtt elő kell állítania egy nyelvi produktumot. Másrészt a nyelvvizsga mérés elméletileg is megalapozott, tehát nem önkényes. Ez azt jelenti, hogy míg egy egyszerű fordításnál az eddigi nyelvvizsgarendszer a jó és a rossz megoldás közti különbséget mérte, valamihez hasonlítva értékelt, addig a PROFEX önmagában a nyelvi produktumot méri. Ez a nyelvvizsga nem definiálja előre a „kell" értéket,