Modern nyelvoktatás 1998/1. [antikvár]

Részlet:"MICHELBERGER PÁLNemzeti nyelv a tudományban: múlt-jelen-jövő? mert minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem." Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék1.BevezetésA MTESZ felkérésére 1996 júniusában a fenti címmel előadást tartottam a Magyarok millecen-tenáriumi tudóstalálkozóján. Az előadás alapgondolatait a Járművek, Mezőgazdasági Gépek című folyóirat egyik szerkesztőbizottsági ülésén parázs vitában fogalmaztuk meg: Nem engedhető meg, hogy anyagi okokból a magyar nyelvű tudományos cikkek, tanulmányok közlése megszűnjék, mert ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra, a magyar nyelv használatára, sőt a tudományos közéletre nézve is.Az előadásnak meglepően nagy visszhangja támadt, számosan személyesen kerestek meg, egyik jelentős napilapunk többhasábos interjút közölt a témáról, a MTESZ konferencia-kiadványban jelenteti meg az eredeti előadást. Ez a vita - akárcsak az idézett előadás - nem volt alkalmas arra, hogy sokoldalúan elemezzük a témát, és valljuk meg, felkészültségünk, nyelvészeti, nyelvtörténeti és tudománytörténeti ismereteink sem kielégítőek e bonyolult témakör tudományos elemzéséhez. Ezért kérem, hogy az olvasó bocsássa meg egy laikus alább közlendő gondolatait, sőt remélem, hogy hozzáértő szaktudósok kijavítják tévedéseimet. A témakör szakszerű feldolgozása mind az egyetemes tudománynak, mind a nemzeti nyelvek további életének csak használhat.2.A nemzetközi tudományos élet nyelvi tendenciáiA magamfajta idősebb kutató az utóbbi 30-50 évben alapvető és radikális változásokat tapasztal a nemzetközi tudományos közéletben. Ezek a változások elsősorban technikai jellegűek (az informatika eszközeinek és módszereinek megállíthatatlan és robbanásszerű elterjedése), de kísérő jelenségként (nem kis részben az informatikai változások kényszerhatására) radikális nyelvi változások is bekövetkeztek.A nemzetközi részvételű konferenciákon - a korábban szokásos két-három előadási, illetve vitanyelv helyett - jelenleg szinte kizárólag angolul lehet előadni és vitatkozni. Á további nyelvek használatát a szakmailag többnyire gyenge színvonalú és igen költséges szinkrontolmácsolás kiszorította. Ezt a tendenciát tovább erősítette, hogy a fiatalabb kutatók ma már világszerte - anyanyelvük mellett - többnyire csak angolul beszélnek.A nemzetközi tudományos testületekben (bár alapszabályaik szerint esetleg 2-4 hivatalos nyelvet is elfogadnak) munkanyelvként szinte kizárólag az angolt használják. SzemélyA Magyar Tudományos Akadémia alelnökének a Természet Világában 1997-ben megjelent írása; a befejező rész a Modern Nyelvoktatás felkérésére készült. - A sz.erk."