Nagybőgőiskola IV. [antikvár]

ELŐSZÓ Gordoniskolám IV. füzete a IV. tanév anyagát tartalmazza, melyben - mivel a hüvelykujj fekvések technikai alapjait sem a szólójáték, sem a zenekari játék nem nélkülözheti — a hüvelykujjfekvéseket tárgyalom. A fekvések ismertetését az alapfekvéseknél bevált rendszer szerint építem fel. Újítás, hogy a hüvelykujj fekvéseket is számozással látom el és, az alapfekvésekhez hasonlóan, 12 fekvésbe osztom be. Ezekből négy fekvés a IV., a következő nyolc fekvés az V., a hüvelykujjfekvés rendkívüli alkalmazása: a flageoletthangok, arpeggiók, kettősfogások stb. a VI. tanév anyagátképezik. Az alap fekvésekből az első hüvelykujjfekvésekbe való átmenetre speciális módszert dolgoztam ki. Ennek tanítására eddig nem fektettek súlyt, holott az alsó és felső regiszterek zökkenésmentes összekötéséhez nélkülözhetetlen. A hüvelykujj fekvésben való játék megköveteli az alt-, tenor- és violinkulcs ismeretét, valamint a skálák alaposabb kidolgozását. Mivel e kötet anyagát a növendék nagyrészt m^as fekvésben játssza, az eddig megszerzett technika megtartására, ill. továbbfejlesztésére minden hüvelykujj fekvéshez egy diszpozíciógyakorlatot iktattam be, kizárólag mély fekvésben. Ezeket olvasás és ujjrend szempontjából tüzetesen át kell gondolnunk. A g>akorlatok végén álló hosszú, crescendált és vibrált hangok a tónusfejlesztést szolgálják. a kísérettel közölt részleteket feltétlenül kíséretükkel együtt tanítsuk, hogy a növendék a tétel egész faktúráját megismerje. Előadási darabok a „Magyar szerzők művei gordonra és zongorára" c. gyűjtemény köteteiben is bőségesen találhatók. Igen fontos, hogy a tanuló hangszere - elsősorban a fogólap a húro-zással - a hüvelykujj fogás követelményeinek megfeleljen. A húrok vastagsága, egymástól, ill. a fogólaptól való távolsága, valamint a húrtartó láb és a fogólap egymáshoz viszonyított görbülete az előírtnak megfeleljen. Mielőtt a növendék a hüvelykujjfogás tanulásához hozzákezd, a tanár vizsgálja meg alaposan a növendék hangszerét és az esetleges módosítá-