Német nyelvkönyv I. [antikvár]

ELŐSZÓ A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézete 1974-ben elfogadott programja keretében újítjuk fel német nyelvi tananyagunkat. 1962. óta használt, előző jegyzetünk átdolgozása helyett új anyag készítése mellett döntöttünk. A nyelvoktatás és a nyelvkönyvírás elmélete az eltelt hosszíí évek alatt ugyanis sokat fejlődött, oktatási gyakorlatunk is új tapasztalatokkal gazdagodott. Arra törekszünk, hogy az újabb elméleti és gyakorlati eredmények és előző jegyzetünk bevált módszeres eljárásainak ötvözetével a réginél célirányosabb tananyagot adjunk egyetemi hallgatóink kezébe, A "Német jegyzet középhaladók részére" c, egységes egyetemi jegyzet szókincse az általánosan használt német köznyelv körében mozog, A leckeszövegek - kisebb részben a szerzők munkája vagy átdolgozása - többségükben elbeszélő és párbeszédes jellegi eredeti német szövegek, az egyetemi hallgatók és általában a felnőtt emberek mindennapi élethelyzeteiben előforduló nyelvi kifejezéseket tartalmazzák, és mind a fordítói, mind a beszédkészség fejlesztését segítik. Számoltunk a differenciált nyelvoktatás igényével is: a függelékben szöveggyűjteményt adunk. Ez elmélyítheti és továbbfejlesztheti a hasonló témájú leckék szókincsét, fordulatait. A szövegek gyffjtése és elrendezése Dr. Kovacsicsné Petrován M. Antónia munkája. Minthogy a nyelvtan a tananyagnak körülhatárolható és nehézségi fokokban is felmérhető alkotórésze, ez határozza meg a leckék és a gyakorlatok fokozatait. A nyelvtani tudatosítást az egyetemi hallgatók életkorában a szilárd nyelvtudás gyors elsajátításához elengedhetetlennek tartjuk. Az eg^'es leckékhez kapcsolódó "Nyelvtani összefoglalások"-ban az olvasmányban bemutatott nyelvtani jelenségek szerkezeti sajátosságait, a magyar anyanyelvtől való eltéréseit táblázatokban szemléltetjük. Ezután a szemléltetésből leszűrhető szabályokat meg is fogalmazzuk. A példamondatok fordításával igyekszünk a magyar nyelvvel való egybevetést megkönnyíteni. Ezt kis lépésekben haladó gyakorlatok követik. A gyakorlást általában a szerkezetet bevéső mozzanatokkal kezdjük. Ez a lépés elengedhetetlen a magyartól eltérő szerkezeteknél, de akkor is, ha az "alapformában" nincs ugyan észrevehető különbség, de a mffveletek során, a használatban előbukkannak az interferenciás gátlást okozó eltérések. Ezután a szerkezeti és' intonációs változással járó műveletekkel folytatjuk