Nemzet, identitás és politika Európában [antikvár]

A nemzetek története és Európa története összefonódott. Európában sokáig a nemzethez kötődés jelentette a legfontosabb referenciapontot az egyén számára. Az európai integrációval azonban egy nemzetek feletti azonosulás lehetősége is megszületett. Európa nemzeteit ma már a kialakultjogi és intézményes struktúrák és a közös reálpolitikai és gazdasági érdekek szövevénye is az Európai Unióhoz köti. Az EU történetében időről időre felvillanó, hol megerősödő, hol gyengülő euroszkeptikus hangok azonban jelzik, hogy a struktúrák összetartó ereje önmagában talán mégsem elégséges ennek az egyedülálló nemzetek feletti közösségnek az egybentartásához. Európát valójában a polgárai tarthatják össze. Csak az ő erős kötődésük legitimálhatja a közösség politikai és intézményes struktúráit. De vajon milyen kötődésekkel, kollektív azonosságtudattal rendelkeznek Európa polgárai? Vajon a nemzetek feletti azonosságtudat is hasonló mintára jön majd létre, mint a nemzeti identitások? Az állampolgárság intézményének milyen kihívásokkal kell szembenéznie napjainkban? A nemzet, az identitás és a politika összefüggéseit vizsgálva e kérdésekre keressük a válaszokat. A könyv témája kijelöli az elemzés módszerét: multidiszciplináris, vagyis több tudományterület szemléletét és logikáját is ötvöző elemzéseim a történelem, a politikatudomány, a szociológia és a szociálpszichológia nézőpontjait is felhasználják.Az első fejezetben a nemzet áll a vizsgálódásom középpontjában. Ismertetem a nemzet és nacionalizmus tudományos diskurzusának főbb elméleteit és irányzatait. Olyan kérdésekre keresem a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jöttek létre a nemzetek; mi tartja össze a nemzeteket; és milyen szerepe van a nacionalizmusnak a nemzetteremtésben. Látni fogjuk, hogy a kérdésekre a különböző irányzatok meglehetősen eltérő válaszokkal szolgálnak. Elemzéseim az egyes irányzatok kritikai olvasatát nyújtják, és igyekeznek rendszerezni a különböző teóriákat. A második fejezetben a szociológia és a szociálpszichológia diszciplínáit hívom segítségül, hogy egybegyűjtsem az identitás alapvető jellemzőit és rávilágítsak az identitásformálás és az identitáselemek kapcsolatára. A harmadik fejezetben az állam intézménye felől közelítem meg az azonosulás kérdését, rámutatva arra, hogy a nemzeten belül értelmezett