Bővebb ismertető
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 2009-ben harmadik alkalommal hirdetett folyópályázatot "Nemzetiségeink képekben" címmel. A pályázat megjelenésekor várjuk, hogy milyen alkotások érkeznek, izgulunk, hogy a felhívás tényleg eljut-e a vállalkozó kedvű fotósokhoz. Aztán a pályamunkák láttán mindig a bőség zavarával küzdünk. Sok és nagyon jó felvétel érkezik minden alkalommal.Egyáltalán miért tartjuk fontosnak a pályázat kiírását és a kiállításon bemutatott alkotások megjelentetését egy-egy kötetben?A legegyszerűbb válasz: azért, mert szépek. Aztán talán még az is az egyszerű feleletek közé tartozik, hogy azért, mert érdekesek, informatívak, dokumentumértékűek.De ha belegondolunk a kézenfekvőnek tűnő indokaiba, akkor rá kell jöjjünk, hogy mindez nagyon bonyolult. Bonyolult, mert sokat elmondanak a képek. A szemünk előtt lepörög múltunk egy-egy szelete, mert megörökítésre kerülnek a házak, az utcák, a közösségek meghatározó épületei, amelyek megőrizték a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és sajátos történelmét. Ezt a teret teszik elevenné azok a felvillanó életképek, amelyek betekintést adnak az emberek életébe; napi munkájába és szórakozásába. Mindannyiunk számára láthatóvá válnak azok az értékek, amelyek a velünk élő kisebbségek számára biztosítják az azonosulásuk meghatározó pontjait, azt a többletet, amely egyedivé és egyénivé teszi a mindennapokat és az ünnepeket.