Nők a nemzetgazdaságban [antikvár]

r Bevezető Azért hoztuk létre szervezetünket, azért fogtunk össze, hogy megismerjük egymás életét, gondjait, problémáit, erőt merítsünk a találkozásból, hogy reményt, biztatást, örömet vigyünk otthonainkba, mindennapjainkba, hogy kapcsolataink, mint kis patakok, csermelyek behálózzák a Kárpát-medencét és egész Európát. A személyes találkozás, az ismeretség útján elindultunk látogatni egymást. Tovább építjük és erősítjük azokat a szálakat, amelyek az anyanyelvünk, kultúránk, történelmünk, gondjaink, örömeink, kudarcaink, sikereink révén összekötnek. Az otthon végzett anyai, háziasszonyi teendők, a házimunka, ez a fizetet-len, és sokszor szinte láthatatlan, „ha nem végzik el, csak akkor látható" munka, amit többnyire a nők végeznek, nincs kellően megbecsülve, sem társadalmi, sem kormányzati szinten. Annak ellenére sem, hogy a 2011. március 8-ra, nőnapra készült OECD-kutatás szerint ez a fizetetlen munka az OECD országok GDP-jéhez 30-40%-ban, a közjóhoz pedig 50%-ban járul hozzá! A láthatatlan munka, a család és a munka összeegyeztetése a mindennapi életben rendszeresen felmerülő téma. Ezért tartottam fontosnak az ERGO elnökeként, hogy foglalkozzunk a kérdéssel. Kíváncsiak voltunk arra, hogy áll a kisgyermekes nők, az 50 felettiek, a 25 alattiak, a képzetlenek foglalkoztatása. Szerettük volna körbejárni, hogy vannak-e területek, ahol előnyben vagyunk az EU-hoz képest, mely területeken vannak lemaradások, milyen jó gyakorlatokra tekinthetünk példaként. Azt is tudjuk, hogy vidéken más a helyzet, mint a fővárosban, ezért választottunk tudatosan vidéki helyszíneket konferenciasorozatunknak.