Octogon 2020/3. [antikvár]

. ' I , ¦¦ I II i! I ¦,H 'r'l piM' '1' ! i líil'-í r ^ fk I,I', I'V,. JhI I ¦ 'I'' Ml','":'! liK'í .iivfíiíPíiíi/'í'^^'jí 'if! íníí. Si i ! tá.: iBm Pi MI IS NO A TEHER ALATT? Csatlakozva Somogyi Krisztinának az Építészfórumon kö eszmecseréíiez és tiltakozáshoz, valamint párhuzamosan i átUsfogialásávai. az Építész Szakkollégium pályázatával, í ¦.érett írása után kialakult MÉSZ, a MÉK, az ICOMOS z Indemn, a Facebook egyéb csatornáin megickntekkcl és végül Őr fi József építésznek az Égigéröépítész.blog-hu-n közöl jegyzetének utánközléséhez írt hozzászólásomban próbáltam rávilágítani, miért tartom megőrzendő értéknek Virág Csaba vári Villamos Teherelosztó épületét (1979). Alább a kommentem szerkesztett változata olvasható, (mj) Rendkívül problematikusnak tartom az „idők próbája" kifejezést, főképpen az építészeti ítéletalkotás (értékítélet) terén. (Tudniillik, hogy kiállta-e az idők próbáját a Teherelosztó vi sem.) Létezik egy szubjektív idealista filozófiai irányzat, amit prezentizmusnak hivnak. Ezt az irányzatot szokás Hippói Szent Ágostonhoz is kötni, vagy a buddhizmus idöszemléletéhe; hasonlítani. Állítása, hogy az időpercepciónk egy illúzió", vagyis idősor", ,.a létezés nem más, mint egy hatalmas most. ahol minden egys3 Következésképpen háromféle idő van: jelen a jelenben, jelen a jövőben, jelen a múltban. Ezek alapján egy épület időtállósága nehezen értelmezhető. Az épület ,most-állósága' a létezhet egy dinamiku ielen van". •alódi kérdés. Ha Yblt, Hauszmannt, Lechnert vagyis az építészet történ, rág Csaba épületének megítélésében, akkor „hagyományos idószemléleti illúzióját" próbáljuk fennt illetve hagyományos idősj És hogy mién :mléle. izirí ükségünk a !zet, példáu: problémájához stb. Ez; szemszögéből vizsgáin iségét használjuk k, időpercepciónk építészetben történetiségre, 1 nemzeti identitás 1 a „hatalom és építészet" :kem, illetve a kortárs rt főképpen a fiatal ményt sugározza, hogy a tervgazdálkodás, a politikai diktatúra íhetett innovatív, de főképpen független, autonóm építészeti nyelven beszélni, gározza, hogy minden korszakban, a legsötétebb időkben is van mód az árt út, a normatív illeszkedés, a rossz kompromisszum elkerülésére, em pusztán a múlt lenyomata, a jelen számára hordoz fontos üzenetet. Az üzenet Bán Ferenc nyíregyházi művelődési központjához (1979-82), de említhetnénk .t. Szabó Istvánt, Bachman Gábort vagy akár Makoveczet, hogy az építészet ibad gondolat, az alkotói szabadság mindenkori jelenidejének kifejezéséhez. A modern magyar építészeti kánon egyik fontos darabjának bontása egy pusztán adminisztratív, ideológiai szempontú, a mindenkori „építészeti most" betiltására tett kísérlet. Hatalmi konstrukció, semmi köze az építészet esztétikumához. Ha a bontás megtörténik, akkor a szakma egyértelmű és fenyegető üzenetet kap: nem létezik az építészetben jelen, nem létezik formálható, alakítható, gazdagítható, gyarapítható építészeti iparens döntéseken, értékalapú, szakmai konszenzuson nyugvó építészet L kulturális legitimációt kereső hatalmi akarat diktál. Kizárólag indenkorí hatalmi narratívának alárendelő akarat létezhet, ami a kezet, merev határokat szab, hatalmi normatívákba szorítja egy ális közösség önkifejezését. :el kapcsolatban pedig régi és állandó nünü „építészeti most"-ot. Szóval azért fonto építészeti kánonnak Virág Csaba építész Villamos Teherelosztója, építészgeneráció számá évtizedeiben is lehetett Azt a reményt sugározz önkifejezésre, a járt út, A Teherelosztó nem puí pedig, hasi Janákyt.J, eszköz lehi kánon, ninc: immár; pusztán a múltba; a kulturális értékeket a m végeredményben megköti 1 és nemzeti kultu akmai Mai nkóJózsef