Olasz-magyar fordítástechnikai példatár és feladatgyűjtemény [antikvár]

BevezetésAz olasz - magyar fordítástechnikai példatár összeállításának a célja az volt, hogy egy átfogó képet nyújtson a fordítás során felmerülő problémákról, s azok megoldásairól. A példamondatok forrása (főleg] XX. századi széppróza: regények, novellák, s ezen művek megjelent fordításai. A rendszerezés azt a modellt követi, amit Klaudy Kinga alkalmazott az angol, német, francia és orosz fordítástechnikai példatárban.1Az átváltási műveleteket két nagy csoportba soroljuk: lexikai és grammatikai átváltási műveletek. Az első csoportba tartozó műveletek a jelentést érintik, szavak, állandósult szószerkezetek átváltásait vetjük egybe, a második csoportban elsősorban a mondat struktúrájának, a mondategységeknek a változásait vizsgáljuk. A lexikai és grammatikai átváltási műveletek között nincs éles határ, egyes példák mindkét fejezetben helyet kaphatnának. Jelentések összevonása és felbontása módosítja a mondatstruktúrát, s a grammatikai műveletek nagy része lexikai változást is eredményez. A besorolás aszerint történt, hogy az átváltási műveletnek mi a legfőbb oka.A két fő fejezeten belül is lehetnek átfedések. A teljes átalakítások között egy-egy jól sikerült megoldás kompenzálásnak is minősíthető, s egy passzív > aktív grammatikai csere lehet egyben grammatikai (alany) betoldás is.A besorolásnál további nehézséget jelentett, hogy egyes átváltási műveleteknek nem volt helye a modellként követett rendszerben. Lexikai betoldásoknál gyakran semmiféle magyarázó motivációt nem találunk (melyet az olvasók eltérő ismeretei tesznek szükségessé), inkább stilisztikai okok, árnyaltabb hangulatfestés, a magyarosság igénye látszik a fordítói döntés mögött. Az ilyen típusú esetekre alcsoportot hoztam létre, akárcsak az olyan típusú lexikai kihagyásokra, melyeknek az oka nem látszik nyilvánvalónak.Az olasz nyelv természetéből következően is létre kellett hozni néhány alcsoportot. A magyarból hiányzó (nagyító, valaki/valami rossz voltát kifejező) képzővel képzett szavak jelentésének a visszaadása többnyire csak jelzős ill. határozós szószerkezettel lehetséges, így ezek a grammatikai felbontásnál külön szerepelnek. A grammatikai konkretizálásnál nem csak személyes névmásokat szerepeltettem, hanem külön csoportot képez a végződéssel kifejezett grammatikai nem hiányának a pótlása. A grammatikai hozzáadás fejezetben szerepelnek az öt olasz múlt idő interpretálására tett kísérletek.Nem szerepelnek a példatárban olyan típusú átváltási műveletek, amelyek sem a jelentést, sem a mondatstrukturát nem érintik. Ilyenek például ,A megőrzés dilemmája"2 körébe eső fordítói döntések, mint: Piazza San Marco vagy Szent Márk tér, Lido vagy Lídó, canale vagy csatorna. Nem szerepel olyan fajta fordítói beavatkozás, mint egy hosszú olasz fejezet több1Klaudy Kinga 1994. A fordítás elmélete és gyakorlata. Scholastica: Budapest.2Pollmann Teréz 2000. A megőrzés dilemmája. A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadás.