Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag-azonosítás a Kárpát-medencében [antikvár]

ELŐSZÓEz a kötet az 1986-ban Sümegen megrendezendő Őskori kovabányászat és kőeszköz nyersanyag azonosítás a Xárpát-medencében" című konferenciára benyújtott előadások szövegét tartalmazza. Mint az a konferencia nevéből is kitűnik, szemléletében alapvetően interdiszciplináris, és megközelítési módjában nemzetközi. Ezt szükségessé teszi a vizsgált speciális témakör, amely csak ilyen szemlélettel és megközelítéssel tanulmányozható hatékonyan. A konferencia magyarországi megrendezését a hazai kutatás új eredményei és egyben a továbblépés lehetőségének felismerése tette célszerűvé. Az elmúlt néhány évben számos, a konferencia tárgyköre szempontjából jelentős eredmény született Magyarországon; így befejeződött a sümegi kovabánya feltárásának és az eredmények értékelésének új szakasza, valamint a magyarországi pattintott kőeszköz nyersanyag lelőhelyek áttekintő felmérése. Örvendetesen megindult a kovakőzetek mikropaleóntológiai vizsgálatának új, pásztázó elektronmikroszkóppal is támogatott szakasza és a SÍO2 ásványok részletes ásványtani vizsgálata. Ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerül a nemzeti határokon túlmenő együttműködés szüksége, ami a jelen helyzetben a továbblépés záloga. A fenti eredmények alapján, és célkitűzések jegyében rendezzük meg a magyarországi konferenciát.A benyújtott előadások szövegét, a hatékony eszmecsere érdekében, a jelen kötetben adjuk kézre. Az előadásszövegeken, minimális szerkesztési módosításokat kivéve, semmilyen átalakítást nem végeztünk. A kötet jelen formájában, összeállításában, hűen tükrözi a közép-európai kutatás helyzetéi, eredményeit, és természetesen, hié nyosságait is. Szembeötlő a lengyel kuiatás kimagasló színvonala, ami a közlemények mennyiségében is tükröződik A magyarországi kutatások helyzetéről, kötelességünknek éreztük a lehetőségekhez képest teljes áttekintést adni _ Az első részben a kovabányászat és a kovabányák kutatásával foglalkozó cikkek szerepelnek. Ugyanitt talál hatók 3 nyersanyagkitermelő helyekről és műhelyekről szóló közlemények.A magyarországi bányákat BÁCSKAY Erzsébet és SIMÁN Katalin mutatják be; a geofizikai felderítési módszerek segítségévei vizsgált új lelőhelyekről PATTANTYÚS Á Miklós és SIMON András írnak. A szentgál műhely és kitermelőhely régészeti kutatásának előzetes jelentését tartalmazza BIRÓ Katalin cikke. A legrészletesebben bemutatott bánya a lengyelországi Krzemionki, amelynek kutatástörténetét Jerzy BÁBEL, a kutatások újabb eredményeit és a bányászeszközöket két közleményben Wojciech BORKOWSKI és szerzőtársai mutatják be. Janusz BUDZISZEWSKI az Ozarów-i bányaterület kutatásának előzetes jelentését adja közre, Michele LANZINGER olaszországi felsőpaleolit kitermelő és műhely lelőhelyet ismertet az Avena-hegyről. Patrícia PHILLIPS észak-angliai műhelyanyag vizsgálatokról ír. Jürgen WEINER cikke nemcsak összefoglalja a Lousberg-i kovabányászatról rendelkezésre álló eddigi adatokat, hanem rendkívül nagy mennyiségű rekonstruált anyag alapján igen érdekes technológiai kérdéseket is megvilágít.A második rész a petroarcheológiai", azaz, módszerében földtudományi megközelítésű vizsgálatokat és eredményeket tartalmazza, amelyek a régészeti leletanyag vizsgálatában közvetve vagy közvetlenül felhasználhatók. A közölt cikkek, földtani, őslénytani, ásványtani, kémiai és topográfiai tekintetben kísérlik meg bemutatni azt a nyersanyagbázist, ami a kőeszközök készítésére Magyarországon rendelkezésre állt. A Dunántúl területét KONDA József, az Északi Középhegység mezozoós képződményeinek nyersanyagfajtáit PELIKÁN Pál, a fiatalabb, harmadkori nyersanyagforrásokat BÍRÓ Katalin ismerteti. A kovaásványok ásványtani értelmezéséről és vizsgálatáról szól TAKÁCS József cikke, amivel témában rokon VICZIÁN István ismertetése az általa végzett röntgendiffrakciós vizsgálatokról, és a kapcsolódó nevezéktan! és genetikai problémákról. A mikropaleontológiai eredmények közül különösen jelentős a Radiolária-kutatások magyarországi eredményeit bemutató közlemény, DOSZTÁLY Lajos, illetve BARABÁS András cikkei. A limnikus környezetben keletkezett kovakőzetek mikroflórájának palinológiai vizsgálatáról számol be BODOR Elvira, és a kovaanyag genetikájával is kapcsolatosa magyarországi anyagban első Ízben, az eddig sterilnek ismén opálanyagban kimutatott diatoma-flóra HAJÓS Márta és KŐVÁRINÉ GULYÁS Erzsébet ismenetésében. GATTER István a kvarczárványvizsgálatok segítségével hatékony eszközt mutat be a hegyikristály eszközök lelőhelyének meghatározásához. A hazánkban egyelőre kevéssé vizsgált csiszolt kőeszközök anya-gánai< vizsgaiatánoz nyújthat segítséget PAPP Gábor cikke a szerpentinitek magyarországi előfordulásáról és vizs-gálatukróLA külföldről beérkezett petroacheológiai tanulmányokat országonként ismertetjük. Itt meglehetősen nehéz elhatárolni az alapvetően régészeti elterjedési vizsgálatokat a szűk értelemben vett - forrás-centrikus petroarcheológiai vizsgálatoktól; az előbbiek már a harmadik részben találhatók. A kétféle információt összegezve elmondhatjuk, hogy Közép-Európa országainak petroarcheológiai kutatása, igen kevés kivétellel, képviselteti magát az anyagban. A szoros értelemben vett petroarcheológiai tárgyú cikkek közül, Bulgáriából Ivan N ACHEV és Kancho KANCHEV a Rodope hegység paleogén kovaközeteit, Csehszlovákiából Jirzy §TELCL a Drahany-felföld kavicsnyersanyagait.