Osztás 10x10 [antikvár]

FŐAPÁTI KÖSZÖNTŐ Foreword by the Archabbot A paradicsomtörténet elbeszélése a Biblia első könyvében arra a mindennapos tapasztalatra keresi a választ, hogy miért olyan nehéz az ember sorsa a földön. Ha egyszer az emberiség történelme a kert színkavalkádjában, eredeti természetességében és bőségében indult, akkor miért tapasztalja az ember a jelent szürkének, mesterségesnek és szűkösnek. A teremtéstörténet kérdése ez: hogyan veszett el az ember ebben a világban, és hogyan került a pusztába, vagy éppen a város kősivatagába. Az embert természetesen nemcsak az eredet kérdése érdekli, hanem a jövő perspektívája is. Ezért a paradicsom elvesztésének története kezdőpont csupán, és az egész Szentírás újabb és újabb emberi történetekben azt beszéli el, hogy Isten jelenléte nemzedékről nemzedékre áttöri a valóságot. Egyes emberek tetteiben, családok történetében, nemzetek sorsában már most jelen van a Fölséges - csak tiszta szem és éber szív kell hozzá, amely észreveszi nyomait. Néha csak a szemünk sarkából érzékeljük, néha éppen csak távozóban a hátát látjuk; hol egy gyerekben rejtőzik, hol meg egy haldoklóban, de bizonyosan köztünk van - ez az írás meggyőződése. És eljön majd az idő, amikor ő lesz minden mindenben. Ekkor a kert és a város újra eggyé válik, a kősivatag pedig kivirul.