Papp Oszkár gyűjteményes kiállítása [antikvár]

Részlet: "Egy több mint négy évtizede folyamatosan dolgozó, ma is aktív művész munkásságáról ad áttekintést a gyűjteményes kiállítás. A válogatás célja az volt, hogy - önkényesen kiragadott alkotások felsorakoztatása helyett - a közismerten szerteágazó aeuvre alakulása lépésről lépésre követhető legyen. Így kerül sor - az adott térhez alkalmazkodva - olyan kis méretű festmények, rajzok, vázlatok bemutatására is, melyek Papp Oszkár művészi fejlődésének, próteuszi alkatának egymást követő megnyilatkozásai. Aki munkásságát közelebbről ismerik, tudják, hogy nem valamiféle exhibicionizmusról van szó. Nagyon is lényegbevágó, tartalmi és formai kérdéseket egyaránt érint a fenti meggondolás. Minden egyes darabjában művészet ez, akármilyen méretű, "stílusú" a festmény, bármilyen nagyságú, igénytelennek tűnő a rajz, a vegyes technikával készült grafika. Minden a "stílus", méret, műfaj, technika abban a vonatkozási rendszerben értelmezhető, amit Ady a maga fejedelmi módján úgy fejezett ki: "Én voltam úr, a vers csak cifra szolga". Nyilván nem a költészet formai oldalának lebecsülése szól a költő szavaiból, hanem az alkotó szuverén joga, hogy a formai megoldással legjobb belátása szerint éljen, úgy ,ahogy azt közölnivalója megkívánja. Papp Oszkár egy interjúban nemrég úgy fogalmazott, hogy "a stiláris eszközök és módszerek mindig valamilyen nézőpontot fejeznek ki, azt, ahogy a művész a világot szemléli, színek a palettán; nézőpont lehetőségek a valóság megközelítésére, de - tette hozzá jelentőségteljesen - számomra a megismerés a fontos."