Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"A Mecsek déli lejtőjén, ahol a síkságot enyhén emelkedő domboldalak váltják fel, terül el Pécs. A hegy lejtőit még a két világháború között is erdők borították, dombos nyúlványain pedig gyümölcsösök, mandulások és szőlők voltak.
Pécs az 1850-es években 15 000 fős kisváros. A századfordulóra 42 000-re nő a lélekszáma, s a monarchia egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Az 1930-as évek végére már több mint 70 000-ren laknak itt. Az iparból, s főleg a szénbányászatból keletkező pénz hatására a város külső képe is megváltozott ez idő alatt.
Az 1870-1890 közötti időszak a város újkori építéstörténetének egyik legaktívabb korszaka. A belvárost körülölelő három külváros - a budai, a szigeti és a siklósi - közül az utóbbi kettő ekkor szinte megduplázódott."