Pest szabad királyi város címeres kiváltságlevele [antikvár]

Részlet:"A középkori magyar városok (civitates) a XII. századtól városi kiváltságokkal (városprivilégiumokkal) - a XIII-XIV. századtól már szabad királyi városok (liberae regiae civitates) városjoggal rendelkező, közvetlenül a király alárendeltségében álló települések voltak, melyek nem tartoztak a vármegyék joghatósága alá. Középkori uralkodóink előbb (Székes)Fehérvár városi kiváltságát, később általában Buda városjogát adományozták jelentős településeknek, melyeket területi különállásuk hangsúlyozására (is) kőfallal erődítettek meg. E városok száma történelmünk során folyamatosan növekedett és 1876-ig elérte a hatvanötöt. Szabad királyi városi rangot kizárólag a király (fejedelem) adományozhatott, melyet díszes, a kor stílusának megfelelő függőpecsétes oklevélben rögzítettek. Az oklevél tartalmazta a kiváltságok, jogok, kötelezettségek tételes felsorolásán kívül (általában) az adományozott címer illetve címeres pecsét festett képét is. A szabad királyi városok színes jelképeit " A MAGYAR KIRÁLYSÁG SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINAK CÍMEREI ÉS PECSÉTJEI A XVIII-XIX. SZÁZADBAN " című munkánkban bemutattuk (Budapest, 1998. Térképtabló. 117x86 cm). A szabad királyi városok jogi, gazdasági és egyházi kiváltságokat (jogokat) élveztek, testületileg az Ország valódi és kétségtelen nemesének és a (Magyar) Szent Korona birtokának számítottak. Jogi kiváltságaik lényeges eleme volt az önkormányzat léte, melynek keretén belül szabad bíró- és tanácsválasztás jogával rendelkeztek."