Portugál társalgás [antikvár]

yT, (1 ¦í í A nyelvről A nyelv jellemzése Régen elmúltak már azok az idők, amikor a tengerparti üdülés még egyet jelentett az adriai nyaralással, és a horvát fagyialtos is egzotikus idegennek számított. Manapság már bárki eljuthat akár az óceánon túlra, vagy akár személyesen is átélheti a riói karnevált. Ahhoz azonban, hogy felejthetetlen élményekkel térhessünk haza, a kalandvágy mellett szükségünk lesz a helyi portugál nyelv ismeretére is. Nélküle ugyanis megfosztanánk magunkat a legértékesebbtől, amit Portugália és az egykori gyarmatai nyújtanak: attól az életvidámságtól, mellyel az itt lakó emberek szinte elárasztanak, ha megismerkedünk velük. A portugál nyelv az újlatin nyelvcsaládba tartozik. A világ beszélt nyelvei közül a hatodik, több mint 200 millió ember anyanyelve. A 15-16. századi portugál felfedezőknek és az őket követő gyarmatosítóknak köszönhetően portugálul beszélnek ma Brazíliában, néhány afrikai országban (Angola, Mozambik, Zöld-foki-szigetek, Bissau-Guinea, Sao Tomé és Príncipe), Ázsia egyes vidékein (Makaó, Goa, Daman és Diu), valamint Óceánia egy részén (Kelet-Timor). A portugál két fő nyelvjárása az európai és a dél-amerikai (brazíliai). Ami a szókészletét és a nyelvtanát illeti, a portugál leginkább a spanyolhoz hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy ha beszélünk spanyolul vagy más újlatin nyelven beszélünk, könnyűszerrel elsajátíthatjuk a standard portugál alapjait is. Nehézséget főként az egyes szavak és hangok kiejtése okozhat, mely nagyban különbözik az ún. történeti írásmódtól. A portugálra ugyanis jellemző a kötött kiejtés, illetve az orrhangok és a kettőshangzók használata. Nyelvtan A portugál nyelvtan sok mindenben hasonlít más újlatin nyelvek grammatikájához. A főnévnek két nyelvtani neme van, mellyel a melléknév és a számnév nemben és számban egyezik. A melléknév általában a főnév után áll. Az igék háromféleképpen ragozhatók. A portugál három igemódot és hatféle igeidőt különböztet meg. Egyik különlegessége a kétfajta (az egyszerű és a személyes) infinitívusz (főnévi igenév) használata, másik érdekessége pedig a többes szám második személy elhagyása az igeragozásban. A brazíliai portugálban, azaz az ország nagy részén nem használják az egyes szám második személyt sem, hanem azt a köznyelvben a harmadik személyű vocé szóval helyettesítik. A társalgásnál törtvonal mögött tüntetjük fel a brazil változatot is, amennyiben az különbözik az európaitól. A hangsúly a portugálban leggyakrabban az utolsó előtti szótagra kerül, a főnévi igeneveknél pedig az utolsóra.