Quintus Horatius Flaccus összes versei [antikvár]

Bevezető Horatius egyik tréfásan komoly írásában, a II. könyv első szatírájában megvallja, hogy - mint mindenkinek - neki is megvan a mosolyogni való, de talán megbocsátható szenvedélye: ő ír mégpedig szatíraíró elődje, Lucilius módjára, aki minden gondolatát, minden ügyét-baját könyveire bízta, úgyhogy "mint fogadalmi képeken úgy rául föl versei közt az öregnek élete". (Sat. II. 1, 32-34: quo fit, ut omnis votiva pateat veluti descripta tabella vita senis.) De míg az itt elismeréssel említett luciliusi példaképet az utókor csak töredékesen, sejtésekre hagyatkozva ismeri, Horatius életét - gondolkodását, egyéniségét - talán minden más ókori íróénál közelebbről, közvetlenebbül tanulmányozhatjuk teljes egészében ránk maradt életművéből.