Régészeti kutatások Magyarországon 1999 [antikvár]

Részlet:T. Dobosi ViolaMogyorósbánya, Újfalusi dombok, felső paleolit telep1Kutatástörténet1982-1983-ban Homola István (Tatabánya, Bányászati Múzeum) a Duna jobb parti alluviális síkját kísérő löszteraszok Komárom-Esztergom megyei szakaszának terepbejárásai során jelezte, hogy Mogyorósbánya határában, a szántóföldön megmunkált kova-töredékeket gyűjtött. Az 1983 őszi és 1984 tavaszi helyszíni szemle után 1984 májusában hitelesítettük a lelőhelyet, majd ezt követően ásatásokat végeztünk 1986, 1991 és 1999 években (1. kép). A kutatás folytonossági hiányai részben mezőgazdasági okokra (lucerna) részben a terület magánosítását követő helyzetre vezethetők vissza (ugyanis ugrásszerűen megnőtt azoknak a személyeknek és intézményeknek a száma, amelyek - okkal vagy ok nélkül - az ásatónak feltételeket szabnak)2.Az előzetes várakozás szerint a települési folt peremét elérjük 2001-ben (2. kép). így a három foltból/lakóegységből álló komplexum települési jelenségeinek, régészeti leletanyagának dokumentálására, feldolgozására nyílik mód.TopográfiaA Dunazug hegységcsoport tagjainak (Visegrádi hegység, Gerecse) hegylábi lejtői és a Duna holocén/aktív ártere között váltakozó szélességű, átlag 180-210 m. tszf. magasságú teraszok húzódnak. A teraszokat fedő késő jégkori löszből ó'skőkori telepek sorát ismerjük. A mogyorósbányai felső paleolit lelőhely a nagyjából északnyugat-délkelet irányba rendeződött dombsor második, belső vonulatán van. A domb, a Dunába tartó patak völgye fölött, meredek - a hajdani szénbányászat meddőjével mesterségesen kialakított - lejtő tetején van. A völgy és a patak a Gerecse nagy északi leszakadásától, a Jankovich-barlang tömbjétől vezet a Duna gázlóihoz. A telep előkerülése annak a szerencsés körülménynek köszönhető, hogy a kultúrréteg a domb lemosott, az erózió és az aktív talajművelés által egyre inkább elegyengetett déli oldalán kiékelődött.Települési jelenségekMogyorósbánya az a lelőhely, ahol a csaknem bolygatatlan fosszilizációs és beágyazódási körülmények következtében mód nyílt megfigyelni a kultúra (korszak) jellemző települési formáját. Ideiglenesen komplex"-nek nevezzük azt a települési formát, amikor több, egymásból leletmentes sávval elválasztott leletkoncentrálódásról/települési folt-