Regős Anna textilművész [antikvár]

„Mi az a mintavilág, mely a XX. század végére jellemző és milyen anyaghasználat az, amellyel egzakt módon, karakteresen megjeleníthető?" Regős Annának az 1991 -es első kiállítási programjából eredő saját megfogalmazású ars poeticája ez a gondolatsor. A XX. századból a XXL századba lépve a mintakalandok továbbra is ennek a kutatásnak jegyében folynak. A kétdimenziós síkban érvényesülő dekoratív felfogástól eltávolodva azonban - a geometrikus és szimbolikus minták között való kalandozás - a háromdimenziós tér birtokbavételéhez érkezett. Regős Anna művészi programjának megvalósítását az applikáció, a hajtogatás és különböző egyéni technikák alkalmazásával éri el. Háromdimenziós reliefjeiben a lenvászon mellett computer alkatrészeket s geometrikus formájú kis fémelemeket is bevon kompozícióiba. Milyen forrásokból is származnak ennek a textilnyelven kutatott mintavilágnak a motívumai? A tradicionális egyetemes szimbólumok mellett a japán és afrikai művészet mintáiból s geometrikus formákból, alakzatokból variálódik a regősi mintavilág. A kiválasztott motívumok végteleníthető terülő mintaként szerveződnek olyan absztrakt kompozíciókba, melyeknél a belső strukturáltság alapját geometrikus törvényszerűségek jellemzik. A XX. századi képzőművészetben kevés művésznél játszik szerepet az alkalmazott minta motívumainak autonóm műalkotásba emelése s absztrakt művek képépítő elemeiként való felhasználása. Az új ornamentika megteremtésén is fáradozó Victor Vasarely geometrikus elemekből építkező alkotásai között gyakoriak a mintaként is felfogható kompozíciók. Maurits Cornelis Escher grafikai művészetében az organikus mintavilág játszik fontos szerepet. Míg azonban Escher groteszken bizarr grafikáiban erős léptékváltással kerülnek egymás mellé a motívumok, Regős harmonikusan kiegyensúlyozott textilkompozícióinál azonos vagy hasonló léptékű elemek szerepelnek. Mindkét művész kompozícióiban gyakori a geometriai tükrözés, eltolás, forgatás mintaalkotó módszerének alkalmazása, a motívumok valóságeredete s felfogása viszont teljesen más. Escher jobbára állatok s emberek stilizált alakjaiból alkot geometrikusnak ható, gyakran morbid mintázatokat, Regős viszont a racionálisan építkező kompozíciók elemeiként geometrikus formákat és szimbólumokat választ. Regős Anna sajátos mustrái sok szinten kapcsolódnak korunk szellemiségéhez. A legyezők és a spirálok mintáiból komponált struktúrákban például parányi pontokból kibomló olyan terek keletkeznek, melyek már túlmutatnak az euklideszi geometrián s a görbült terek geometriáját is sejtetik.