Bővebb ismertető
BEVEZETES
1. A tapasztalat azt mutatja, hogy az oroszul tanuló magyarok szinte mindig ugyanazokat a hibákat követik ©1, faa beszélnek vagy Írnak oroszul. Bizonyos állandó hibák vágigki-sérik a tanulókat az ált. iskolától az egyetemig, sőt azon is tál. Mindössze Jó két tucatot tesz ki azoknak a csomópontoknak /"ütköző pontoknak"/ a száma, amelyek köré e nyelvi /elsősorban szóformálási, szókapcsolási, mondatópitési/ hibák tálnyomó töbsége'csoportosítható.
E kézikönyv az orosz iiyelvtani anyagot ezekre az ütköző pontokra épiti fsl| úgy is mondhatnánk: a magyar és az orosz nyelv között a legfőbb ütközések /kontrasztok/ az itt tárgyalt és BLOKTCnak nevezett területeken találhatók. /Nem véletlen, hogy BLOKEjaink száma éppen 25'/. Miért cseréltük fel a hagyományos nyelvtan egységeit, "fejezeteit" /pl. a főnév, az esetek használata, a számnevek, a visszaható igék, az alany kifejezésmódjai, az összetett mondatok tipusai és altípusai stb,/ a BLOKKokkal? Egyáltalán miért rendeztük át az egész orosz hagyományos nyelvtant, beleértve a sorrendiséget is?
Átrendezett nyelvtanunk legfőbb vezérelve a szembeállítás. Ezt követve egyrészt a két nyelv /magyar és orosz/ közötti eltéréseket és hasonlóságokat állitjuk szembe /kontrasztív eljárás/, másrészt szembeállítjuk az orosz nyelven belüli /egymással ütköző vagy egymáshoz hasonló/ jelenségeket /oppozíciós eljárás/. E kontrasztiv-oppoziciós tárgyalási módot nem a nyelvtan egymástól elszigetelt szintjeinek külön-külön tárgyalásával alkalmazzuk /mint ahogy ezt a régi nyelvtan tette, amikor pl. elválasztotta az alaktant a mondattantól, a szókapcaolódástant a mondatrészektől/, hanem egyszerre több sünt egymásba ötvözésével. Az egyszerre több szintet magában foglaló kontrasztiv-oppoziciós nyelvtani egységet nevezzük m.ninrTiaTc, /s Itt az a lényeg, hogy