Bővebb ismertető
Azt, hogy az írásjel egyidejűleg birtokolja az ősi törvények kötöttségét és a képzelet szabadságát, Szabó Nóra most bemutatott két sorozata meggyőzően bizonyítja. Bizonytalanul körülhatárolt terület az övé: tradicionális jel és önkéntelen firka, írás és kép között elterülő vidék, amelyen a művész óvatosan, gyengéden motoszkáló gesztusokkal igyekszik rögzíteni érzelmek, gondolatok és gesztusok elillanó lenyomatait. A jelek olykor sorokba rendeződnek, máskor zuhatagszerűen omlanak alá a kompozíció terében, vagy szállongó törmelékként lebegnek a levegőben. Körvonalaikat, alakjukat, mozgásukat mintha könnyű függönyön, áttetsző füst-felhőn át látnánk; messziről, az idő, a tér mélyéről, a színek mögül, sok-sok réteg távolából villannak fel egy-egy pillanatra, hogy aztán alámerüljenek. Megfakult kéziratokra, megkopott sírkövekre, az emlékezet működésére, annak sokszálú, meg-megszakadó, majd újra folytatódó, bonyolult szövevényére kell gondolnunk Szabó Nóra művei előtt állva. És arra: hol következik be az a pillanat, amikor e finoman és tapintatosan keresgélő motívumokból "feltündöklik a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy" (Kosztolányi)Kovalovszky Márta
Kovalovszky Márta művészettörténész (Budapest, 1939), 1963–2001 között a székesfehérvári István Király Múzeum munkatársaként számos modern és kortárs művészeti kiállítást rendezett. Kutatási területe a 19–20. századi szobrászat, a 20. századi magyar művészet, a kortárs magyar textilművészet, a nemzetközi művészkönyv műfaj. 1986-ban Munkácsy-díjat, 1991-ben Martyn Klára-díjat, 1998-ban Kovács Péterrel megosztott Széchenyi-díjat kapott.
Könyvei:
Szenes Zsuzsa (Képzőművészet Alap, 1976)
Bokros Birman Dezső (Corvina, 1982)
György Jovánovics (Velencei Biennálé, 1995);
Don Giovanni – Kalandozás a magyar művészet félmúltjában (Enciklopédia, 1998)
Ujházi Péter (Ma Kiadó, 2000)
A modern magyar festészet remekei (Corvina, 2005)
Mengyán András (Vince Kiadó, 2008)
Pinczehelyi Sándor (Pécs, 2010)
Harap utca 3. (Székesfehérvár, 2013)
Fürtös Ilona (Pécs, 2013)