Székelyudvarhely [antikvár]

SZEKELYUDVARHELYVárosismertetőSzékelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Oderhellen) a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Ma Hargita megye második legnépesebb városa: 1992-ben lakossága 39.959, melyből 38.926 fő magyar (97,41%). A megyésítéstől, 1968-tól kezdve 1979. július 27-ig Hargita megye egyetlen municípiuma, azaz megyei jogú városa volt. Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. Városi arculata, urbanitása ma is rejtve marad, vagyis városi arcát nehezen mutatja". Előnyös forgalmi, főleg közúti helyzete van. Hágóváros jellege (hegyaljai város a Tolvajos-hágó felé) és a medenceperemi vásárvonal segítette elő, hogy mezővárosként (oppidum), majd rendezett tanácsú városként Székelyföld egyik gazdasági és művelődési központjává emelkedjen. Ma a Hargita megye nyugati harmadát magába foglaló Udvarhelyi körzet (Udvarhely vidéke, kistáj, kistérség) vonzásközpontja, az erdélyi magyarság egyik művelődési központja. A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak. Kisvárosként emlegetik, ami igaz is. 2002-ben a város lakossága 36.926 fő volt, melyből magyar 35.315, román 1087, roma 524. A reformkorban kissé tudálékosan Székelyudvarhelyt Székely Athénnak titulálták. ORBÁN Balázs 1868-ban így jellemezte Székelyudvarhelyt:( ) háromszorosan anya nékem, mint kedves szülőföldem. ( ) Kedves és kegyelt nekem e pont, a székelyföldnek, szép hazámnak anyavárosa, mert itt végeztem tanulmányaimat, lelkem kiképződésének, a szellem ébredésének itt van kiindulási pontja, itt szívtam lelkembe azon lángérzelmet, melyet emberi nyelven honszeretetnek, a lélek legdicsőbb irányeszméjének neveznek, itt tanultam meg honom múltját, itt ismerkedtem meg annak magához ragadó nagyszerű történelmével, itt fogamzott meg az eszmélettel egyidejűleg a hon- és szabadságszeretetnek éltem irányát meghatározó dicső érzete."Földrajzi fekvés, tájkeretSzékelyudvarhely, a 670 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő menti dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Előnyös természetföldrajzi fekvését két tájegység találkozáspontja jelöli ki: a Hargita vulkanikus hegység délnyugati fennsíkjának (platóvidék) végződése és a Küküllő menti-dombvidék alacsonyabb dombsora. Segesvártól (52 km) vonattal is elérhető. A város egyben Udvarhely vidékének táj szervező központja. A Nagy-Küküllő északkelet-délnyugat irányban szeli át a várost, s egyben kijelöli annak hosszanti tengelyét is (5 km). A város határának legmagasabb pontja a Szarkakő (886 m), a vulkáni fennsík peremén. A várost középmagas dombsorok, szép lankák koszorúja