Szemelvények C. Plinius Caecilius Secundus leveleiből [antikvár]

í. A latin levélirodalom-A rómaiaknál elég korán megjelent a levél az irodalomban. Első emlékének tekinthetjük M. Porcius Catónak (Kr. e. 234149) fiához intézett, Epikuros mintája szerint tanító célzattal írt erkölcsi tartalmú leveleit. Közkézen forogtak a Graechusok anyjának, Gorneliának, úgyszintén Julius Caesarnak, M. Antoniusnak^ Avjgus-tusnak és több kiváló embernek levelei is. Ezek koruk történetére is hatással voltak, mert a közélet eseményeiről számos közlést tartalmaztak.Ámde mindezek elvesztek és a Kr. e. i. századból csak Cicero nagyértékű leveleinek gyűjteményei (Ad Familiares 16 könyv. Ad Atticum 16 k Ad Quintum fratrem 3 k Ad M. Brutum 2 k.) naradtak ránk. Cicero levelei színes képet rajzolnak a kor politikai, társadalmi és művelődési állapotairól, továbbá írójuk személyi viszonyairól, és közvetlen stüusukkal, előadásuk természetes bájával a latin irodalomban e műfaj legbecsesebb példái. A Kr. u. I. században a levélirodalomban L. Annaeus Seneca (Kr. e. 4 Kr. u. 65) és az ifjabb Plinius válnak ki. Seneca tanító céllal írta leveleit és bennük a tartós boldogság elnj^eréséhez vezető utat akarta olvasóinak megmutatni. Az ifjabb Plinius leveleiről külön fejezetben szólunk. A későbbi levélírók közül a régi irodalmi ideálokért lelkesedő M. Cornelius Fronto (Kr. u. II. sz.) említhető.