Szent Benedek és a bencés spiritualitás [antikvár]

ELOSZO Kusler Ágnes AII. Vatikáni Zsinat által 1964-ben elfogadott, a szerzeteséletet megújító Perfectae caritatis határozat ésaLumengentium dogmatikai konstitúció ötvenedik évfordulója alkalmából Ferenc pápa meghirdette a megszentelt élet évét (2014. november 30.-2016. február 2.). A Pannonhalmi Főapátság 2014-ben átadott Apátsági Múzeumának második időszaki kiállítása Szent Benedek és a bencés spiritualitás címmel így a nyugati szerzetesség alapító atyjára, Szent Benedekre emlékezik, akit VI. Pál pápa épp fél évszázaddal ezelőtt avatott Európa védőszentjévé. A megszentelt élet institucionális körülményeit par excellence megalapozó - és mind a mai napig meghatározó - bencés Regula nyomán az elmúlt mintegy másfél évezredben Szent Benedek követőinek monostorai úgy váltak az európai kultúra katalizátoraivá, „ahogyan az elültetett mag felnövekszik, ágakat növeszt és fává terebélyesedik". [1] Kiállításunk célkitűzése, hogy bemutassa akorai bencés közösségek szellemiségét. A szerzetesrend évszázados hagyományai, a tradíció és a megújulás folytonos egymásra hatása nagyban árnyalta az ora et labora et lege formulában lefektetett alapvetéseket. A kiállítás mindezekre reflektálva a bencés spiritualitást a maga sokszínűségében igyekszik megragadni. Célja, hogy a válogatott műtárgyak segítségével a figyelmet a benedeki lelkiség központi elemeire irányítsa, hogy segítse az elmélyülést és az elmélkedést - ugyanakkor nem szolgál egzakt válaszokkal, az egyénre bízza a tanulság levonását. 1 Ferenc pápa apostoli levele minden megszentelt személyhez a megszentelt élet évének alkalmából, 2014. november 21., ford. Tőzsér Endre, lásd szerzetes.hu/hír/ferenc-pápa-levele-megszentelt-élet-évére; Apostolic Letter of his Holiness Pope Francis to all consecrated people on the occasion of the Year of consecrated life, 21, November 2014, https.7/w2.vatican. va/content/francesco/en/apost_letters/documents/papa-francesc0_lettera-ap_20141121_lettera-c0nsacrati.html. mindkettő letöltve 2015. április 26. 2 Kat. St. Paul 2009, Kat. Mannheim 2012; bővebben lásd Kat. St, PauI 1991. 3 Lásd erről katalógusunkban Sólymos Szilveszter és várszegi Asztrlk tanulmányát. 4 Szent Benedek ikonográfiájáról bővebben lásd LCIv. 351-363. Lechner 1980. Lechner 2007, A kiállítás az ausztriai St. Paul im Lavanttal bencés apátság és a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeinek és szerzeteseinek kommuníójaként jöhetett létre. „Karintia kincstárának" gyűjteményei a kora középkori bencésség, a könyvkultúra és a szakrális művészetek egyedülálló emlékeit őrzik. Válogatásunk alapját a lavanttali Macht des Wortes, valamint a mannheimi Benedikt und die Welt der frühen Klöster című kiállítások műtárgyanyaga, koncepciójának részleges adaptációja szolgáltatta. [2] A jelen tárlat elsődlegesen a fent említett két nagy monostori gyűjtemény középkori és barokk műalkotásainak párbeszédére felfűzve négy, tematikusan szervezett szekció mentén mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi életprogram meghatározó aspektusait, valamint a szent kultuszát. Az első szekció Szent Benedek személyét és szellemiségét a VI. Pál pápa által ráruházott epitheton ornansók mentén mutatja be alegenda-szerző Nagy Szent Gergely olvasatában. [3] A rendalapító életrajzának egyetlen forrása a Dialógusok II. könyve [1.09-10], melyben a pápa Benedek jellemvonásaira Regulája alapján következtetve a szigorú szerzetesatya ikonszerű képmását festette meg - aki egyúttal a szerzetes regulái ideáltípusát is megtestesíti. Válaszutakkal, kísértésekkel és csodákkal övezett élettörténetének részletgazdag gergelyi interpretációja számos, Benedek legendáját tematizáló narratív képzőművészeti alkotás ihletadó forrásává vált. Id. Johann Jákob Frings ötvöstárgyain [1.06-07], Adriáén Collaert metszetén [1.08], Francesco Solimenának a montecassinói bazilikába készített monumentális ciklusa két bozzettójin [1.12-13], valamint a szekció további műtárgyain keresztül a szent ikonográfiája, a Dialógusok 32 fejezetének csaknem valamennyi mozzanata megismerhető. [4] Benedek szabálykönyve, valamint annak kezdő mondata - „Ausculta 0 fili " (RB Prol) - a szent apát egyik legfontosabb attribútumává vált, álljon akár tanítványai, közössége élén [1.02-04], [11.01-02], a nép körében [Í.13] vagy magányosan meditálva [1V.09], [IV.11-13], [IV.24]. Benedek további attribútuma éppen az együttélés és az önfenntartás szigorú rendszerét megteremtő Regulája okán elszenvedett viszontagságainak jelképe. Benedeket - mint a Dialógusok alapján tudjuk - irigyei és fegyelmet nem tűrő, ellenséges szerzetestársai háromszor próbálták megmérgezni {Diai II, 3, 8,18), ezekre utal a pohárból előkúszó kígyó motívuma [IV.191. Benedek ruházata minden esetben a bencés habitus [11.08-11], apáti méltóságát a pásztorbot és a mitra hangsúlyozza - melyeket azonban rendre nem visel, hanem szerényen a lábánál helyez el. Szent Benedek Regulája a bencés spiritualitás megismerésének kulcsa. A kiállítás következő egységeinek középpontjában a szerzetesi erények, a bencés rend öltözete, liturgikus napirendje, valamint a lectio divina, a bencések olvasáskultúrája áll. A Regula summázata - imádkozz, dolgozz és olvass - mint a megszentelt élet alapvetése áll a második szekció középpontjában, a harmadik egység pedig a Szent