Szlovákiai települések magyar-szlovák/szlovák-magyar nevei [antikvár]

Az első világháborút követően Európa szociálpolitikával és tömeglélektani megrázkódtatásokkal aláfűtött katlanában sorra szétmállanak a valamikor megdönthetetleneknek hitt közép- és kelet-európai államrendszerek. Az etnikai feszültségekkel terhes romok felett megindulnak a területi-igazgatási határokért folytatott harcok. A versailles-i Nagy Trianon palotában 1920. június 4-én aláírt békeszerződés döntése értelmében, minden etnikai elv figyelembevétele nélkül, a nagyhatalmak új államhatárokat jelöltek ki.A Magyar Királyság volt területének jelentős része, ennek értelmében annak lakossága is, a környező államokhoz került, így Csehszlovákiához csatolódott a Felvidék. Ennek a munkának nem célja tárgyalni, hogy a csaknem egymillió fős felvidéki, immár kisebbségi magyarságnak milyen hányatott sors lett osztályrésze. Hogy a magyar településnevek ne menjenek veszendőbe, szükségesnek tartottam az érdeklődőnek hozzáférhetővé tenni azok szótárszerű gyűjteményét, bízva abban, hogy hasznos segítsége lesz pedagógusoknak, újságíróknak, községi hivataloknak. Teszem ezt a teljesség és a matematikai pontosság igénye nélkül, abban a reményben, hogy majd eljön az idő, hogy egyenjogúságot nyernek szlovák megfelelőik mellett, hidat építve nemzetek, nyelvek között.