kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Tanz-suite/Tánc-suite/Dance Suite/Suite de dances [antikvár]](/images/lirahu_nincskep.jpg "Bartók Béla - Tanz-suite/Tánc-suite/Dance Suite/Suite de dances [antikvár]")
Tanz-suite/Tánc-suite/Dance Suite/Suite de dances [antikvár]
Bartók Béla
Béla Bartók, im südungati sehen
Nagyszentmiklós I88i geboren,
erhielt den ersten Musikunter-
richt von seiner Mutter. Vom
Vater, den er früh verlor, konnte
er tätige Musikbegeisterung ge-
erbt haben. Neunjährig, kompo-
niert er kleine Klavierstücke,
mit 10 Jahren tritt er als Pianist
und Komponist vor das Publikum.
Durch aie Übersiedlung nach
.Preßburg lernt er Opern und Or-
chesterwerke kennen. Auf Doh-
nányis Rat wird Bartók Klavier-
und Kompositionsschüler der
Budapester Akademie. Der Zwan-
zigjährige wird...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Béla Bartók, im südungati sehen
Nagyszentmiklós I88i geboren,
erhielt den ersten Musikunter-
richt von seiner Mutter. Vom
Vater, den er früh verlor, konnte
er tätige Musikbegeisterung ge-
erbt haben. Neunjährig, kompo-
niert er kleine Klavierstücke,
mit 10 Jahren tritt er als Pianist
und Komponist vor das Publikum.
Durch aie Übersiedlung nach
.Preßburg lernt er Opern und Or-
chesterwerke kennen. Auf Doh-
nányis Rat wird Bartók Klavier-
und Kompositionsschüler der
Budapester Akademie. Der Zwan-
zigjährige wird ein brillanter
Pianist; die späteren Werke
Wagners, die Symphonik Liszts
und Bichard Strauß' weisen ihm
neue Wege, die Piiege nationaler
Kunst tritt in den Vordergrund.
Damals entstand eine Violin-
sonate, ein Klavierquintett, eine
Bhapsodie für Klavier und Or-
chester, und die symphonische
Dichtung „Kossuth* (von Hans
Richter in Manchester aufge-
führt).
Termékadatok
Cím: Tanz-suite/Tánc-suite/Dance Suite/Suite de dances [antikvár]
Szerző:
Bartók Béla
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 140 mm x 190 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............