Bővebb ismertető
Előzéklapon ajándékozási bejegyzés.
Részlet a könyvből: Harmincvalahány esztendeje, hogy emlékeim erszényében őrzök egy rejtelmes, kerek szászfillérest. Amulett, amelyet nem tapogat össze naponta az ember: a tudat biztonsága elég, hogy megvan, nála van. Most jól jöhet talán szerencsepénznek. Eléd teszem, hogy fölismerd és hitelesítsd, hiszen nincs több példánya. Egy hajdani mondatod ez. Idézőid-elemzőid-biográfusaid éberségét ezidáig megmagyarázhatatlanul elkerülte. Le nem írták, s le nem írtad. Te is tudod pedig, mennyire nehéz lesz a következőkben megvonni magunktól az ismétlés kényszerét, átlépni a veled készített, rólad szóló interjú- meg életrajz-elődök kijelölt nyomán a déjá vu, a déjá lu sűrű csapdáit. De hát neked is csak egyetlenegy életed van, amelynek tényei-történései-törvényei nem váltogathatók könyvről könyvre. Nem is szándékom sokadikként újrafogalmazni őket. Ami magánvoltod kulisszái között tarkállik, az ezúttal nem érdekel. A személyes sorsod java azonban régóta közérdekű, mert pályasors. És ennek útjelzői – még ha ismerősen visszaköszönő nevek, dátumok, epizódok légyenek is – ebben a beszélgetésben sem maradhatnak megemlítetlen.