The Archdiocesan Library of Eger IX. [antikvár]

Részlet a 13. oldalról: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár immár kétszáz esztendeje rangos szerepet játszik hazánk kulturális életében. A magyar katolikus egyház könyvtárai között mindjárt a pannonhalmi és esztergomi után következik százharmincezres gyűjteményével. Bibliotékánk azonban nem csupán példányszám tekintetében, de tartalmi gazdagság, készséges kiszolgálás és az idegenforgalom terén is megbecsülést vívott ki magának. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár magával ragadó szépség, állománya, a művelődésben betöltött szerepe egyaránt büszkesége az Egri Főegyházmegyének, Eger városának és a magyar társadalomnak. Eger csak a 15. század második felében lépett a polgárosodás útjára, de a biztató jelek ellenére sem tudott kiemelkedő eredményt felmutatni. Az 1552-es török ostrom, majd a vár 1596-os eleste az addigi eredményeket tönkretette, sőt közel egy évszázadiga további fejlődésnek is útját állta. A város társadalmi, gazdasági és kulturális élete csak a 91 éves török uralom után (1687) szerveződhetett újjá, s indulhatott dinamikus fejlődésnek. Ez a fejlődés elsősorban kulturális téren bizonyult igen jelentősnek. A 18. század végére kialakult Eger és a hozzátartozó egyházmegye iskolarendszere, amelynek köszönhetően városunk elnyerte az iskolaváros címet. Az alap-, közép- és felsőoktatáshoz szükséges objektumok létrehozása és Eger város barokká építése Telekesy István (1633-1715), gróf Erdődy Gábor (1684-1744), gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765) és gróf Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspökök múlhatatlan érdeme. A 17. század végén már működik népiskola a városban, ekkor indul meg a jezsuiták jóvoltából a középfokú oktatás is, a Telekessy-féle papnevelő intézet által pedig - ugyancsak a jezsuiták vezetésével - 1705-ben a felsőfokú képzés. Foglár György (1670-1754) egri kanonok pedig 1740-ben megalapítja a jogi iskolát.