kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Csíkszentmihályi Mihály - The Art of Seeing [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/803/4705803.jpg "Csíkszentmihályi Mihály - The Art of Seeing [antikvár]")
The Art of Seeing [antikvár]
Csíkszentmihályi Mihály, Mihaly Csikszentmihalyi, Rick E. Robinson
FOREWORD
If fixed me !ike a statue a quarter of an hour, or half an hour, I do not know which, for I lost all ideas of time, even the consciousness of my existence.
Thomas jiii-ferson's account of his response to Drouais's large canvas Marius Imprisoned at Minturnae, which he saw in Paris in 17S7, is a classic description of what is generally understood by the term "aesthetic experience." Compare Jefferson's account with the following excerpt from an interview with a skilled rock climber discussing a "good climb":
One tends to get...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
18000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
FOREWORD
If fixed me !ike a statue a quarter of an hour, or half an hour, I do not know which, for I lost all ideas of time, even the consciousness of my existence.
Thomas jiii-ferson's account of his response to Drouais's large canvas Marius Imprisoned at Minturnae, which he saw in Paris in 17S7, is a classic description of what is generally understood by the term "aesthetic experience." Compare Jefferson's account with the following excerpt from an interview with a skilled rock climber discussing a "good climb":
One tends to get immersed in what's going on around him, in the rock, in the moves that are involved . . . search for handholds . . . proper position of the body—so involved that he might lose consciousness of his own identity and melt into the rock.
Obviously rock climbing and looking at pictures are very different pursuits. Yet, at least in the two cases just cited, the mental states induced by these disparate activities have a good deal in common. Jefferson relates that he lost "even the consciousness of [his] own existence"; the climber felt that "he might lose consciousness of his identity and melt into the rock." Both describe a state of mind that others have characterized as "loss of ego," "self-forgetfulness," "loss of self-consciousness," and even "transcendence of individuality" and "fusion with the world." The heightened state of consciousness of which this egoless condition is a central feature has long been a subject of interest to Mihály Csikszentmihalyi. In Beyond Boredom and Anxiety: The Experience of Play in Work and Games (1975), Csikszent-
Termékadatok
Cím: The Art of Seeing [antikvár]
Kiadó: The J. Paul Getty Museum
Kötés: Varrott papírkötés
ISBN: 9780892361564
Méret: 150 mm x 230 mm
Csíkszentmihályi Mihály (Fiume, Olaszország, 1934. szeptember 29. –) Széchenyi-díjas pszichológus, Magyar Érdemrend nagykereszt tulajdonosa, pedagógus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás.
Tőle származik a „flow” (azaz „áramlat”) gondolata, amely a boldogság egy lehetséges útját kínálja fel.Csíkszentmihályi Mihály könyvében azon örök kérdésekre adott választ, hogy mi a boldogság, és hogy leszünk boldogok, s ezzel nagy sikert aratott a társadalom körében. A munka mögött az író életen át tartó kutatása állt.
Saját tapasztalatait használta fel és mondta el könyvében és előadásai során. Magyar nemzetiségű családba született az akkor Olaszországhoz tartozó Fiuméban, ahonnan 10 évesen (1944) Velencébe menekült családjával. Az akkor még kisfiú Csíkszentmihályi nem értette, miért történik mindez. A körülötte nyomorban és meghurcoltatásban élők közül mégis voltak olyanok, akik úgy élték át a mindennapokat, mintha mi sem változott volna. Nem értette az egész helyzetet, és ekkor kezdett a megoldáson gondolkodni.Sem magyarnak, sem olasznak nem érezte magát, nem voltak barátai, és nem szeretett iskolába járni. Miután Rómába költöztek, apjának segített a családi költségvetést kipótolni úgy, hogy alkalmi munkával szerzett pénzt.
Mindeközben álmát – az emberi élet teljes megértését – nem adta fel, ezért az Amerikai Egyesült Államokba utazott az egyetemre, ahol pszichológiát tanult. Előadások és szemináriumok mellett egy szállodában kereste meg a kenyérre valót. A pszichológiában, amit az egyetemen tanítanak, azonban csalódott. Tanárai, akik meglátták a benne rejlő tehetséget, ajánlották neki, hogy menjen át a Chicagói Egyetemre, amely az Egyesült Államok legjobb 10 egyetemének egyike. Csíkszentmihályi így is tett.
Időközben egy érdekes területet fedezett fel: rájött, hogy a festők képeik alkotása közben úgy viselkednek, mintha transzba estek volna; annyira leköti őket az alkotás élménye, hogy elfeledik a való világot. Ezt lehet érezni más tevékenység közben is (sakk, hegymászás stb.), amikor igazán jól érezzük magunkat. Megjelenik az alkotás élménye, a dicsőség, a vágy, a teljes bevonódás érzése, s ez a pszichológiai terület még kiaknázatlan az emberiség számára. Csíkszentmihályi Mihály, amikor professzori állást kapott az egyetemen, el is indította ilyen irányú kutatásait. Interjút készített olyan emberekkel, akik szívesen sportolnak, sakkoznak, táncolnak stb., és lejegyezte ezeket. „Autotelikusnak” nevezte tehát ezeket a tevékenységeket, amelyeket önmagukért, a cselekvésért végzünk, külső jutalom nélkül, és megengedik a teljes elmélyülést. Később ebből született a „flow” fogalma.Az ebből a kutatásból készített könyve nem aratott nagyobb sikert, de nem adta fel, és újabb projektbe fogott: a „flow-élményt” kutatta. Az Experience Sampling Method technika segítségével pontosabb adatokat kapott, és pontosabb képet alkotott.
Csíkszentmihályi majdnem 60 éves volt, amikor a siker utolérte, és munkásságát kellően elismerték. 1988-ban jelentkezett nála egy kiadó, hogy írjon a flow-ról egy tudományos igényű könyvet, melyet kinyomtatnának. 1990-ben jelent meg ez a munka, és lassan, de biztosan nagy népszerűségre tett szert. Munkájában sikeres emberré vált.Nemcsak elismerésre és tekintélyre tett szert, hanem a többiek kissé kívülállóként is kezelték elvont gondolkodása miatt. Ezért 1999-ben Kaliforniába költözött, és ott folytatta tovább tevékenységét, az időközben nagyon népszerűvé vált, rendkívüli jövővel kecsegtető kutatási irányzatot, mely mindazzal foglalkozik, ami az embereket boldoggá, erőssé és elégedetté teszi.
Tőle származik a „flow” (azaz „áramlat”) gondolata, amely a boldogság egy lehetséges útját kínálja fel.Csíkszentmihályi Mihály könyvében azon örök kérdésekre adott választ, hogy mi a boldogság, és hogy leszünk boldogok, s ezzel nagy sikert aratott a társadalom körében. A munka mögött az író életen át tartó kutatása állt.
Saját tapasztalatait használta fel és mondta el könyvében és előadásai során. Magyar nemzetiségű családba született az akkor Olaszországhoz tartozó Fiuméban, ahonnan 10 évesen (1944) Velencébe menekült családjával. Az akkor még kisfiú Csíkszentmihályi nem értette, miért történik mindez. A körülötte nyomorban és meghurcoltatásban élők közül mégis voltak olyanok, akik úgy élték át a mindennapokat, mintha mi sem változott volna. Nem értette az egész helyzetet, és ekkor kezdett a megoldáson gondolkodni.Sem magyarnak, sem olasznak nem érezte magát, nem voltak barátai, és nem szeretett iskolába járni. Miután Rómába költöztek, apjának segített a családi költségvetést kipótolni úgy, hogy alkalmi munkával szerzett pénzt.
Mindeközben álmát – az emberi élet teljes megértését – nem adta fel, ezért az Amerikai Egyesült Államokba utazott az egyetemre, ahol pszichológiát tanult. Előadások és szemináriumok mellett egy szállodában kereste meg a kenyérre valót. A pszichológiában, amit az egyetemen tanítanak, azonban csalódott. Tanárai, akik meglátták a benne rejlő tehetséget, ajánlották neki, hogy menjen át a Chicagói Egyetemre, amely az Egyesült Államok legjobb 10 egyetemének egyike. Csíkszentmihályi így is tett.
Időközben egy érdekes területet fedezett fel: rájött, hogy a festők képeik alkotása közben úgy viselkednek, mintha transzba estek volna; annyira leköti őket az alkotás élménye, hogy elfeledik a való világot. Ezt lehet érezni más tevékenység közben is (sakk, hegymászás stb.), amikor igazán jól érezzük magunkat. Megjelenik az alkotás élménye, a dicsőség, a vágy, a teljes bevonódás érzése, s ez a pszichológiai terület még kiaknázatlan az emberiség számára. Csíkszentmihályi Mihály, amikor professzori állást kapott az egyetemen, el is indította ilyen irányú kutatásait. Interjút készített olyan emberekkel, akik szívesen sportolnak, sakkoznak, táncolnak stb., és lejegyezte ezeket. „Autotelikusnak” nevezte tehát ezeket a tevékenységeket, amelyeket önmagukért, a cselekvésért végzünk, külső jutalom nélkül, és megengedik a teljes elmélyülést. Később ebből született a „flow” fogalma.Az ebből a kutatásból készített könyve nem aratott nagyobb sikert, de nem adta fel, és újabb projektbe fogott: a „flow-élményt” kutatta. Az Experience Sampling Method technika segítségével pontosabb adatokat kapott, és pontosabb képet alkotott.
Csíkszentmihályi majdnem 60 éves volt, amikor a siker utolérte, és munkásságát kellően elismerték. 1988-ban jelentkezett nála egy kiadó, hogy írjon a flow-ról egy tudományos igényű könyvet, melyet kinyomtatnának. 1990-ben jelent meg ez a munka, és lassan, de biztosan nagy népszerűségre tett szert. Munkájában sikeres emberré vált.Nemcsak elismerésre és tekintélyre tett szert, hanem a többiek kissé kívülállóként is kezelték elvont gondolkodása miatt. Ezért 1999-ben Kaliforniába költözött, és ott folytatta tovább tevékenységét, az időközben nagyon népszerűvé vált, rendkívüli jövővel kecsegtető kutatási irányzatot, mely mindazzal foglalkozik, ami az embereket boldoggá, erőssé és elégedetté teszi.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............