kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

 
THE HUNGÁRIÁN P.E.N. LE P.E.N. HONGROIS N° 7 * 1966 NOTES ON ATTILA JÓZSEF If I tried to compare Attila József with someone in the history of Hungárián poetry spontaneously I should think rather of Petőfi than of Ady. Not that I con-sider Attila József's class relations so much more similar to Petőfi's than to Ady's, but rather because I can feel a great resemblance between the sufferings and trials both Petőfi and Attila József had to endure. Let us just have a look at their portraits: as if the same soul were regarding us...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
THE HUNGÁRIÁN P.E.N. LE P.E.N. HONGROIS N° 7 * 1966 NOTES ON ATTILA JÓZSEF If I tried to compare Attila József with someone in the history of Hungárián poetry spontaneously I should think rather of Petőfi than of Ady. Not that I con-sider Attila József's class relations so much more similar to Petőfi's than to Ady's, but rather because I can feel a great resemblance between the sufferings and trials both Petőfi and Attila József had to endure. Let us just have a look at their portraits: as if the same soul were regarding us from the features of both! The same hardness and militancy in both of them, and in their lives, too, the same marks of destiny. Both of them arrivedfrom remote native soils; nineteenth cen-tury Hungárián peasant life was not more distant from the cares and awareness of the ruling classes than the Ferencváros district of Budapest of the twentieth century. Still, perhaps Petőfi was the "more fortunate" of the two; he was swept. away by a triumphant movement and did not live to see its suppression. But it was not granted to Attila József to see the new triumphs of the working class movement. Moreover, Attila József had to create much more from his own resources than did Petőfi. The latter imbued two great trends in literature—popularism and romanticism—with a new meaning. Although Attila József had absorbed the lessons of the twentieth century school professing növel modes of expression, he wanted to create with their assistance a poetry that differed from these schools. In his ideas Attila József was connected with his contemporaries and with somé of his predecessors by innumerable links but compared with them—or with others for that matter—his poetry was a bigger "leap" than that of Petőfi. Both from a humán and from a poeticái point of view Attila József's lyric poetry was born under circumstances harder than any other Hungárián poet of our century had to endure. The great poets of the Nyugat (The West) were defended and supported by the camp centred around this periodical. The poets belonging to the popular movement alsó had an extensive following. But Attila József's genuine camp is emerging only in our own days. He penetrated too deep and created

Termékadatok

Cím: The Hungarian P.E.N.-Le P.E.N. Hongrois No. 7. [antikvár]
Szerző: Attila József , Ferenczi László , István Sőtér , József Attila , László Ferenczi Sőtér István
Kiadó: Hungarian Centre of International P.E.N.
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 170 mm x 240 mm
István Sőtér művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
László Ferenczi művei
Sőtér István művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet