The Island Pharisees [antikvár]

Napbarnított arcú, csöndes és jól öltözött, rövid, szőke szakállú úri ember, Shelton nevezetű, álldogált a doveri állomás könyvesboltja előtt. Londonba készült utazni s a podgyászáz már elhelyezte volt egy harmadosztályú szakasz sarkában.A hosszú utazás után jól esett hallania a könyvárus lapos kiejtésű hangját, mellyel a legújabb regényeket kínálgatta - s bizony jól esett hallania a szakállas vasúti őr öntudatos felelegetését, egy férj és feleség vidékies búcsúzgatását. Az izmos hordárok, akik targoncáikkal cipekedtek, a szürke állomás s a nyugodalmas, szimpla hangulat, amely az embereken, a levegőben és a hangokban elömlött, mindez az otthon érzést ébresztette fel lelkében. Közben azon tanakodott, melyik könyvet vegye kézben. Közben azon tanakodott, melyik könyvet vegye meg, a Market Harborough címűt-e, amelyet már olvasott s amelyben bizonyára másodszor is öröme telne, vagy Carlyle Francia Forradalmát, amelyet még nem olvasott s amelyben nem bízott, hogy öröme telik majd benne. Úgy vélte, hogy az utóbbit kéne megvennie, de nem tudta rászánni magát arra, hogy az elsőről lemondjon. Mialatt így töprengett, a kocsi lassan megtelt s ezért gyorsan megvette mind a két könyvet, aztán úgy helyezkedett el a kocsiban, hogy jogait mindenképpen meg tudja védelemezni.