Tiszavárkonytól Montrealig [antikvár]

Jó érzés igazságot szolgáltatni az arra érdemesnek: végre összegyűjteni és közreadni egy kiemelkedő magyar fotográfus, Várkonyi László életművének javát. Megmutatni a szűkebb szakmai és a szélesebb közvéleménynek, hogy a magyar fényképezés története még annál is sokkal gazdagabb, mint korábban gondoltuk. Reményeink szerint ezzel az albummal bizonyítjuk, hogy Várkonyinak olyan nagy pályatársakkal van egy sorban a helye, mint Székely Aladár, Rónai Dénes vagy Angelo. Várkonyi László sok méltánytalanságot, üldöztetést szenvedett el pályája során. Igaz, sikerekben is része volt - utóbbiaknak saját maga volt a kovácsa, előbbiek ellen mit sem tehetett. Szegény sorból indult, sok munkával és tanulással jutott el odáig 1935-ben, hogy megnyissa önálló műtermét Budapesten, a Deák téren, Várkonyi stúdió néven. Emblémája a várbástya lett, amelyet csaknem minden képére ráragasztott. Műtermében megfordultak a kor leghíresebb színészei, zenészei, képzőművészei; egy idő után egy fotósorozat Várkonyitól már egyfajta elismertséget is jelentett. S vele is fényképeztette magát a Horthy-rendszer politikai elitje - maga a kormányzó és családja is többször állt kamerája előtt. Ahogyan később az 1945 utáni magyar politikai elit és szellemi élet színe-java is. Méltányosságot egyik politikai rezsimtől sem kapott. Előbb munkaszolgálat, bujkálás, kifosztott műterem, később államosítás, utált feladatok, kirúgás, kényszerű sokadik újrakezdés volt osztályrésze. 1956 decemberében elhagyta Magyarországot, és Kanadában telepedett le, ahol egészen haláláig a Studio Varkony fotóműterem keretei között dolgozott. Negatívjainak nagy része 1956-ban sajnos megsemmisült, fényképeinek egy fontos részét viszont a Magyar Távirati Iroda archívuma megőrizte. Az MTI 2009-ben e már meglévő Várkonyi anyaghoz további, több mint ezer felvételt vásárolt a művész fiától, Várkonyi Jánostól. Az MTI Fotóarchívuma így most jelentős Várkonyi-gyűjteményt mondhat magáénak. E gazdag képanyagból válogatta Szarka Klára és Keleti Éva e kötet képeit: a XX. század neves magyar művészeinek kiváló portréit, operai és színházi előadások képeit, a politikai élet kiemelkedő személyiségeinek fotográfiáit.