Több mint szolidaritás [antikvár]

Mi sem bizonyítja jobban a magyar-lengyel kapcsolatok ezeréves hagyományát, mint a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítás. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy a kiállítás mintegy hidat képez a két ország Európai Unió Tanácsának elnöksége között. Ha egy mondatban kellene kifejeznünk e két nép kapcsolatát, akkor a kiállítás címe lenne erre a legmegfelelőbb: Több mint szolidaritás. Viharos történelmünk a kezdetektől összekötött minket: az államalapítás és a kereszténység felvétele, a dinasztikus összeköttetések az Anjouk, majd a Jagellók korában, Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királysága, Sobieski János felszabadító harcai, a 19. századi forradalmak, 1956, a II. világháború, és az a több tízezer lengyel menekült, aki Magyarországon talált menedéket, otthont. Sokrétű kulturális kapcsolataink között elég megemlítenünk a krakkói egyetemet, a tokaji bort, Balassi Bálintot, Liszt és Chopin barátságát mely, mint egy romantikus legenda, a két nemzethez hasonlóan számos megpróbáltatáson ment keresztül. A magyar-lengyel kapcsolatok múltja minden magyar és lengyel számára eleven, jelentőségét napjainkban is észleljük. A demokratikus átalakulás után két évtizeddel egyre több olyan gesztus születik, amely azt bizonyítja, hogy a két ország kormányának további együttműködésre lesz lehetősége. Ez a kiállítás is ezen gesztusok sorába tartozik, hiszen a Magyar Köztársaság Országgyűlése kezdeményezésére született meg. A hivatalos politikai szférán túl azonban, létezik egy a maradandóbb kötelék, éspedig a személyes emlékezet, a személyes múlt és történelem, amely dokumentálására a világ összes múzeuma sem lenne elég. Tiszta szívemből kívánom, hogy a rímbe szedett közmondást, melyet Magyarországon és Lengyelországban szinte mindenki ismer, az elkövetkező ezer év még több tartalommal gazdagítsa.